Szerző: andrelowoa | január 19, 2009

Vallást tévő száj, hívő szív

“Ha tehát száddal Úrnak vallod Jézust, és szíveddel hiszed, hogy Isten
feltámasztotta őt a halálból, akkor üdvözülsz” (Róma 10,9).

A szánkkal vallást kell tennünk. Megtettem ezt már? Tettem már
vallást az Úr Jézusról, mint Megváltómról, akit Isten feltámasztott a
halálból, és Isten akarata szerint tettem ezt? Feleljünk őszintén erre
a kérdésre!
Ugyanígy szükségünk van szívből jövő hitre is. Hiszek őszintén a
feltámadott Krisztusban? Bízom benne, mint megváltásom egyedüli
reménységében? Szívből bízom benne? Felelnem kell Istennek erre a
kérdésére is.
Ha valóban elmondhatom, hogy vallást teszek Krisztusról és hiszek
benne, akkor megváltott vagyok. Az igevers nem azt mondja: “lehet”
vagy “talán”, hanem hogy megváltott voltom teljesen nyilvánvaló és
olyan világos, mint az égen a nap: “Akkor üdvözülsz”. Mint hívő és
hitvalló, birtokba vehetem ezt az ígéretet, és védelmemre felhozhatom
Isten előtt most és egész életemen át, halálom órájában, és az ítélet
napján is.
Meg vagyok váltva a bűn terhétől, a bűn hatalmától, a bűnért járó
büntetés alól, s végül magától a bűnös léttől. Isten mondta:
“Üdvözülsz” – és én hiszek ebben. Meg vagyok váltva. Dicsőség legyen
Istennek mindörökké!


Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Kategóriák

%d blogger ezt szereti: