Szerző: andrelowoa | január 22, 2009

Keresztyén nagylelkűség

“Boldog az, akinek gondja van a nincstelenre, ha bajba kerül, megmenti
az Úr” (Zsolt 41,2).

A szegényre gondolni, sorát szívünkre venni: keresztyén kötelesség.
Maga Jézus Krisztus helyezte a szívünkre: “a szegények mindig veletek
lesznek” (Mt 26,11).
Sokan sietve, meggondolatlanul adnak pénzt a szegényeknek, még
többen semmit sem adnak. Ez a drága ígéret azoknak szól, akiknek
gondjuk van a szegényekre, közelről megvizsgálják az ügyüket, terveket
készítenek megsegítésükre és körültekintően véghez is viszik azokat.
Ezzel a gondoskodással többet tehetünk, mint a pénzzel, de a legtöbbet
a kettővel együtt. Akik így gondolnak a szegényre, azoknak maga az Úr
ígér segítséget, ha bajba kerültek. Különleges gondviselésben lesz
részünk, ha az Úr látja, hogy mi is próbálunk másokról gondoskodni.
Mert akármilyen nagylelkűek vagyunk is, a bajokat mi sem fogjuk
elkerülni; de jótékonyságunk feljogosít arra, hogy számítsunk az Úr
szabadítására. Ő nem szegi meg adott szavát és ígéretét. Lehet, hogy a
szőrösszívű fösvények is kiabálnak valahogy a bajokról, de a bőkezű és
nagylelkű hívőkön maga az Úr segít. Ahogyan másokkal szemben
cselekedtél, úgy cselekszik az Úr veled. Ezért bátran adj oda mindent,
amivel csak segíthetsz másokon!


Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Kategóriák

%d blogger ezt szereti: