Szerző: andrelowoa | október 19, 2009

OKTÓBER 19. HÉTFŐ

A missziómunka terhei 2Korinthus 1,8–11 A missziómunka nem könnyű, Pál apostol idejében sem volt az, és ma is megvannak a nehézségei. Minden helynek vannak jellegzetességei és sajátos terhei. Olykor az emberek keménységével kell szembenézni, máskor anyagi nehézségekkel vagy a támogatottság hiányával, mert hiányzik az áldozat- készség a testvérek szívéből. Az is megtörténik, hogy a missziómunkás saját magában is csalódik, és elkeseredés környékezi. Mindezekben Pál megtanul- ta, hogy nem bízhat önmagában, képességeiben, ügyességében, szónoki te- hetségében, egyedül csak Istenben. Amikor önmagamban vagy emberekben bízom, előbb-utóbb csalódás ér. Pál apostolt ezek a terhek nem hátráltatták a munkában, hanem a nehéz- ségek, amikkel szembetalálta magát, a hitben való mélyebb meggyökerezést eredményeztek. A missziómunkának sokféleképpen lehetsz résztvevője, aki vállalod a rád eső részt, terhet, vagy lehetsz csupán szemlélője, aki esetleg még kritikával is „hozzájárulsz”. A korinthusiakról Pál ezt írja: „mivel ti is se- gítségünkre vagytok az értünk mondott könyörgéssel” (11. v.). Ha az Úr kérdez, hova sorolod magad? /RO/ „Oldd le sarudat…” 2Mózes 3,1–14 Valamikor még érdekelte Mózest Izrael fiainak sorsa, sőt olyan buzgó volt, hogy meggondolatlanságában, hirtelenségében gyilkosságot is elköve- tett. Az a „saru” azonban már rég elkopott, és ő csupán egy egyszerű pász- tor, aki vigyáz a juhnyájra. Más „saruban” jár most, más a fontos számára. Negyven év múlva Isten felkeresi Mózest a puszta magányában, a Hóreb he- gyénél, és megszólítja az égő csipkebokorból: „Ne jöjj közelebb! Oldd le sarudat a lábadról” (5. v.). Az Istentől való új feladathoz, új megbízáshoz „sarut” kell cserélni. Te milyen „saruban” jársz? Hallottad Isten megszólítását? Feladattal akar megbízni, mint ahogy Mózest is. Mikor új feladatokról van szó, gyakran megtörténik velünk, hogy úgy teszünk, mint Mózes: megriadunk. „Ki va- gyok én?” – jön a válasz, és soroljuk a kifogásokat. Nem is tudna az Úr olyan embert felhasználni, aki magát alkalmasnak találja, mert igaz az, amit Pál apostol megállapított: „amikor erőtlen vagyok, akkor vagyok erős” (2Kor 12,10). Tőlünk csak annyit vár, hogy legyünk engedelmesek, és ne felejtsük el ígéretét: „Bizony, én veled leszek.” Oldd le ma régi „sarudat”! /RO/


Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Kategóriák

%d blogger ezt szereti: