Szerző: andrelowoa | október 21, 2009

2009. október 21. szerda

Minden adottságunk egy ajándék. Ha észrevesszük, hogy van olyan dolog amihez nekünk kedvünk van, jelezzük azt az illetékes testvérnek. Ha pedig valaki más fedezi fel bennünk az ajándékot, de nincs hozzá kedvünk ne erőltessük. Minden szolgálatot csak jó kedvvel, szívesen lehet az Úr dicsőségére végezni. Amiben pedig már munkálkodunk, igyekezzünk abban növekedni.

És ő adott némelyeket apostolul, némelyeket prófétául,
némelyeket pedig pásztorokul és tanítókul:
Hogy felkészítse a szenteket a szolgálat végzésére, a
Krisztus testének építésére. (Efezus 4:11-12)

A szolgálat olykor lehet fáradságos, küzdelmes, de mindenképpen győzelmes az ő ereje által.
Ha a munkánk elején imádkozunk és kérjük a mi megváltónkat, hogy legyen segítségünkre, és áldja meg a szolgálatunkat, akkor ő meg is teszi.
Volt egy tanfolyam ahol azt tanultuk, hogy amikor alkalmatlannak érezzük magunkat abban amibe belefogtunk, legyen az egy egyszerű főzés, akkor mondjuk az Úrnak,
– Uram most én leszek a te eszközöd ebben a munkában és kérlek te főzz, és én adom az én testemet hozzá, legyen úgy ahogy te szeretnéd!
Biztosíthatok mindenkit nem fog csalódni az Úrban. Sokan kipróbáltuk már és működött, Ő soha nem hagy minket cserben.

Ezért fáradozom én is, és küzdök az ő ereje által,
amely hatalmasan működik bennem. (Kolossé1:29)

Mindenre van erőm a Krisztusban, mondja az ige és tegyük ezt magunkévá, és bízzunk benne.


Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Kategóriák

%d blogger ezt szereti: