Szerző: andrelowoa | október 28, 2009

Katolikus Egyház Katekizmusa – Isten Fia emberré lett

I. Miért lett testté az Ige?

456 A Nicea–konstantinápolyi hitvallással válaszolunk, amelyben megvalljuk: ,,Értünk, emberekért és a mi üdvösségünkért leszállott a mennybôl, megtestesült a Szentlélek erejébôl, Szűz Máriától, és emberré lett.” [625]

457 Az Ige testté lett, hogy minket Istennel kiengesztelve üdvözítsen: ,,Isten szeretett minket és elküldte Fiát engesztelésül a bűneinkért” (1Jn 4,10). ,,Az Atya elküldte a Fiút a világ Üdvözítôjéül” (4,14). ,,Ô azért jelent meg, hogy elvegye a bűnöket” (3,5): >>607

,,Orvosra volt szüksége természetünknek, mely betegségben sínylôdött. Fölemelôre szorult az ember, aki elesett. Elevenítôre szorult az, aki kiesett az életbôl. A jóhoz visszavezetô szorult az, aki elveszítette a jóban való részesedést. A világosság jelenlétére szorult az, akit sötétségbe zártak. Megváltót keresett a fogoly, támaszt a megbilincselt, szabadítót az, akit a rabszolgaság igája görnyesztett. Vajon értéktelen és jelentéktelen dolgok-e ezek, melyek arra indították Istent, hogy leszálljon emberi természetünk meglátogatására, amikor az emberiség oly nyomorúságos és szerencsétlen állapotban volt?[626] >>385

458 Az Ige testté lett, hogy így mi megismerjük Isten szeretetét: ,,Az Isten szeretete abban nyilvánult meg bennünk, hogy Isten elküldte a világba egyszülött Fiát, hogy általa éljünk” (1Jn 4,9). ,,Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen” (Jn 3,16). >>219

459 Az Ige testté lett, hogy a szentség példaképe legyen számunkra: ,,Vegyétek magatokra igámat és tanuljatok tôlem…” (Mt 11,29). ,,Én vagyok az Út, az Igazság és az Élet, senki sem jut az Atyához, csak énáltalam” (Jn 14,6). És a színeváltozás hegyén maga az Atya parancsolja: ,,Ôt hallgassátok” (Mk 9,7).[627] Ô csakugyan a boldogságok modellje és az új törvény normája: ,,Szeressétek egymást, amint én szerettelek titeket” (Jn 15,12). Ez a szeretet megköveteli, hogy az ô nyomában járva odaadjuk önmagunkat.[628] >>520, >>823, >>2012, >>1717, >>1965

460 Az Ige testté lett, hogy bennünket az ,,isteni természet részeseivé tegyen” (2Pt 1,4): ,,Isten Igéje azért ember, és aki Isten Fia, azért lett az ember fiává, hogy az ember Isten Igéjével egyesülve és a gyermekké fogadást fölfogva Isten fiává legyen”.[629] ,,Ô azért lett emberré, hogy mi istenekké váljunk.”[630] ,,Isten egyszülött Fia, mert istenségének részesévé akart tenni minket, magára vette természetünket, hogy emberré lévén az embereket istenekké tegye.”[631] >>1265, >>1391, >>1998

II. A megtestesülés

461 Az Egyház — átvéve Szent János kifejezését ( ,,Verbum caro factum est”, ‘az Ige testté lôn’, Jn 1,14) — megtestesülésnek nevezi a tényt, hogy Isten Fia magára vette az emberi természetet, hogy abban vigye végbe megváltásunkat. Egy Szent Pál által idézett himnuszban az Egyház így énekli meg a megtestesülés misztériumát: >>653, >>661, >>449

,,Ugyanazt a lelkületet ápoljátok magatokban, amely Jézus Krisztusban volt. Ô mint Isten, az Istennel való egyenlôségét nem tartotta olyan dolognak, amelyhez föltétlenül ragaszkodnia kell, hanem szolgai alakot öltött, kiüresítette magát, és hasonló lett az emberekhez. Külsejét tekintve olyan lett, mint egy ember. Megalázta magát és engedelmeskedett mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig.” (Fil 2,5–8) [632]

462 A Zsidókhoz írt levél ugyanerrôl a misztériumról mondja:

,,Krisztus ezért beszél így, amikor a világba lép: »Áldozatot és ajándékot nem kívántál, de emberi testet alkottál nekem. Nem kedves elôtted az engesztelô és égôáldozat. Ezért így szóltam: Íme, eljövök, Istenem, hogy teljesítsem akaratodat, mint a könyvtekercsben rólam írva van.«” (Zsid 10,5–7, idézi a Zsolt 40,7–9-et a Septuaginta szerint)

463 Az Isten Fia igaz megtestesülésébe vetett hit a keresztény hit megkülönböztetô jegye. ,,Az Istentôl származó lelket errôl ismeritek föl: Minden lélek, amely megvallja, hogy Jézus Krisztus testben jött el, az Istentôl van” (1Jn 4,2). Ez az Egyház örömteli meggyôzôdése kezdettôl fogva, amikor a ,,jámborság nagy misztériumát” énekli: Ô ,,megjelent testben” (1Tim 3,16). >>90

III. Valóságos Isten és valóságos ember

464 Az Isten Fia megtestesülésének egyetlen és teljesen egyedülálló eseménye nem azt jelenti, hogy Jézus Krisztus részben Isten, részben ember, vagy hogy az isteni és az emberi elem zavaros keveréke volna. Ô valóban emberré lett, és valóban Isten maradt. Jézus Krisztus valóságos Isten és valóságos ember. Az elsô századok folyamán az Egyháznak e hitigazságot meg kellett védenie és tisztáznia kellett az eretnekségekkel szemben, amelyek meghamisították. >>88

465 Az elsô eretnekségek nem annyira Krisztus istenségét, mint inkább igaz emberségét tagadták (a gnosztikus doketizmus). Az apostoli idôktôl kezdve a keresztény hit hangsúlyozta az Isten Fiának valóságos megtestesülését, aki testben jött el.[633] De a 3. századtól kezdve az Egyháznak egy antiochiai zsinaton már azt kellett megerôsítenie Szamoszatai Pállal szemben, hogy Jézus Krisztus természete szerint, nem pedig örökbefogadás által Isten Fia. Az I. egyetemes Niceai Zsinat 325-ben hitvallásában megvallotta, hogy Isten Fia ,,született, de nem teremtmény, az Atyával egylényegű (amit görögül így mondanak: homoúszion)”,[634] és elítélte Ariust, aki azt állította, hogy ,,Isten Fia a semmibôl lett”,[635] és ,,más szubsztanciából vagy lényegbôl” való, mint az Atya.[636] >>242

466 A nesztoriánus eretnekség Krisztusban külön emberi személyt tételezett föl, aki Isten Fiának isteni személyéhez kapcsolódott. Ezzel szemben Alexandriai Szent Cirill és a III. egyetemes Efezusi Zsinat 431-ben megvallotta, hogy ,,az Ige, személye szerint (hüposztaszisz szerint) egyesítvén magával az értelmes lélektôl átlelkesített testet (…), emberré lett”.[637]Krisztus emberségének nincs más alanya, mint Isten Fiának isteni személye, mely fölvette azt, és magáévá tette fogantatása pillanatában. Ezért az Efezusi Zsinat 431-ben kihirdette, hogy Isten Fiának Mária méhében történt emberi fogantatása által Mária ,,Istenszülô (…), nem azért, mintha az Ige természete vagy istensége eredetének elvét a szent Szűztôl vette volna, hanem mert azt a szent és értelmes lélektôl áthatott testet vette tôle magára, mellyel az Isten Igéje is személye szerint egyesült, és ezért mondjuk, hogy test szerint született”.[638] >>495

467 A monofiziták azt állították, hogy az emberi természet mint ilyen megszűnt létezni Krisztusban, amikor Isten Fiának isteni természete fölvette. A IV. egyetemes Kalkedoni Zsinat 451-ben ezzel az eretnekséggel szemben megvallotta:

,,Tehát a Szentatyákat követve valamennyien egyhangúlag tanítjuk, hogy egy és ugyanannak valljuk a Fiút és a mi Urunk Jézus Krisztust; Ôt, aki tökéletes az istenségben és tökéletes az emberségben; valóban Istent és valóban embert, Ôt, akinek értelmes lelke és teste van, és aki istensége szerint egylényegű az Atyával, és embersége szerint egylényegű mivelünk, »aki hozzánk hasonló mindenben, a bűnt kivéve«;[639]az idôk kezdete elôtt az Atyától született az istenség szerint, és az utolsó napokban értünk és a mi üdvösségünkért az Istenszülô Szűz Máriatól emberség szerint.”

,,Egy és ugyanazt az egyszülött Fiú Úr Krisztust kell elismerni két természetben össze nem elegyítve, változhatatlanul, megosztatlanul, szétválaszthatatlanul, soha el nem tüntetve a természetek különbségét az egység miatt, hanem inkább megôrizve mindkét természet sajátosságát, melyek egy személybe és hüposztasziszba kapcsolódnak össze.”[640]

468 A Kalkedoni Zsinat után egyesek Krisztus emberi természetét önálló személynek tekintették. Ezekkel szemben az V. egyetemes zsinat 553-ban Konstantinápolyban vallja: ,,az Ô hüposztaszisza, (vagy ‘személye’) egy (…), aki a mi Urunk Jézus Krisztus, a Szentháromság egyik személye”.[641] Krisztus emberségében tehát mindent isteni személyének kell tulajdonítani mint sajátját,[642] nemcsak a csodákat, hanem a szenvedéseket is,[643]és magát a halált is: valljuk, hogy ,,a mi Urunk Jézus Krisztus, aki testben megfeszített, valóságos Isten, és a dicsôség Ura, és a Szentháromság egyik személye”.[644] >>254, >>616

469 Az Egyház tehát vallja, hogy Jézus Krisztus szétválaszthatatlanul valóságos Isten és valóságos ember. Valóban Isten Fia, aki emberré lett, a testvérünk lett, de úgy, hogy Isten és a mi Urunk marad: >>212

,,Az maradt, ami volt, s fölvette azt, ami nem volt” — énekli a római liturgia.[645] Aranyszájú Szent János liturgiája is megvallja és énekli: ,,Ó, egyszülött Fiú és örök Ige, halhatatlan lévén, méltóztattál a mi üdvösségünkért megtestesülni a Szent Istenanyától és mindig Szűz Máriától, Te, aki változás nélkül emberré lettél és megfeszíttettél. Ó, Krisztus Isten, aki halálod által legyôzted a halált, ki Egy vagy a Szentháromságból és dicsôíttetsz az Atyával és a Szentlélekkel, üdvözíts minket!”
[646]

IV. Hogyan ember az Isten Fia?

470 Mivel a megtestesülésben, ebben a titokzatos egyesülésben ,,az emberi természet fölvétetett, de nem semmisíttetett meg”,[647] az Egyház századok során jutott el oda, hogy vallja Krisztus emberi lelkének — értelmi és akarati tevékenységével együtt — és emberi testének teljes valóságát. Ugyanakkor arra is szüntelenül emlékeztetnie kellett, hogy Krisztus emberi természete Isten Fiának isteni személyéhez tartozik, aki magára vette. Aki az emberi természetben jelen van, és mindaz, amit benne művel, a ,,Szentháromság egyik személyétôl” való. Isten Fia tehát közli a maga emberségével sajátos, szentháromságos, személyes létmódját. Krisztus tehát lelkében és testében emberi módon fejezi ki a Szentháromság életét.[648] >>516, >>626

,,Isten Fia (…) emberi kézzel dolgozott, emberi értelemmel gondolkodott, emberi akarattal cselekedett, emberi szívvel szeretett. Szűz Máriától születvén valóban egy lett közülünk, a bűnt kivéve mindenben hasonló lett hozzánk.”[649] >>2599

Krisztus emberi lelke és emberi megismerése

471 Laodikeai Apollinarisz azt állította, hogy Krisztusban az Ige helyettesítette a lelket vagy a szellemet. E tévedés ellen vallotta az Egyház, hogy az örök Fiú az értelmes, emberi lelket is magára vette.[650] >>363

472 Ez az emberi lélek, amelyet Isten Fia magára vett, valódi emberi megismeréssel rendelkezett. E megismerés mint ilyen önmagában nem lehetett határtalan: térben és idôben folyó életének történelmi körülményei között valósult meg. Ezért Isten emberré lett Fia gyarapodhatott ,,bölcsességben, korban és kedvességben” (Lk 2,52), sôt érdeklôdnie kellett olyan dolgok iránt, melyeket emberi mivoltában tapasztalati úton kellett megtanulnia.[651] Ez megfelelt annak, hogy a ,,szolgai alakjában” önként kiüresítse önmagát.[652]

473 Ugyanakkor Isten Fiának e valóban emberi megismerése személyének isteni életét fejezte ki.[653] ,,Isten Fia mindent tudott, mégpedig azáltal, aki azt az embert magára öltötte; nem természete szerint, hanem mert az Igével egyesült, (…) az emberi természet, mert egyesült az Igével, minden isteni dolgot is tudott, mégpedig Fölségének megfelelôen.”[654] Ez elsôsorban arra a bensôséges és közvetlen megismerésre vonatkozik, amellyel Isten emberré lett Fia rendelkezik az Atyáról.[655] A Fiú emberi megismerésében is megmutatta azt az átható isteni megismerést, mellyel az emberek szívének titkos gondolatairól tudott.[656] >>240

474 Krisztus emberi megismerése — a megtestesült Ige személyében az isteni Bölcsességgel való egysége miatt — teljesen tudta azokat az örök terveket, amelyeknek kinyilatkoztatására jött.[657] Amirôl e tekintetben azt mondja, hogy nem tudja,[658] arról másutt magyarázatul adja, hogy nem kapott rá küldetést, hogy föltárja.[659]

Krisztus emberi akarata

475 Hasonlóképpen az Egyház a VI. egyetemes zsinaton megvallotta, hogy Krisztusnak két akarata és két természetes tevékenysége van, tudniillik isteni és emberi, melyek nem szembenállnak, hanem együttműködnek úgy, hogy az emberré lett Ige Atyja iránti engedelmességében emberként akarta mindazt, amit Istenként az Atyával és a Szentlélekkel közösen elhatározott a mi üdvösségünkre.[660] Az Egyház vallja, hogy ,,Krisztus emberi akarata ellenállás és ellenszegülés nélkül aláveti magát mindenható, isteni akaratának”.[661] >>2008, >>2824

Krisztus valóságos teste

476 Mivel az Ige testté lett és valódi emberi természetet öltött magára, Krisztus ,,teste konkrét emberi test volt”.[662] Ezért Jézus emberi arca ,,megfesthetô”.[663]Az Egyház a VII. egyetemes zsinaton[664] törvényesnek ismerte el, hogy szentképeken megjelenítsék. >>1159–1162, >>2129–2132

477 Az Egyház azt is kezdettôl fogva elismerte, hogy Jézus testében Isten, aki ,,a maga világában láthatatlan, a mi világunkban láthatóvá lett”.[665] Valójában Krisztus testének egyéni vonásai Isten Fiának isteni személyét fejezik ki. Ô ugyanis emberi testének vonásait annyira magáévá tette, hogy szentképen megfestetten tisztelhetôk, mert a hívô, aki az ô képét tiszteli, ,,benne a megfestett személyt imádja”.[666]

A megtestesült Ige Szíve

478 Jézus élete folyamán, haláltusájában és szenvedésében mindannyiunkat együtt és egyenként ismert és szeretett, és mindegyikünkért odaadta önmagát: Isten Fia ,,szeretett engem és föláldozta magát értem” (Gal 2,20). Ô mindannyiunkat emberi szívvel szeretett. Ezért Jézus szentséges Szíve, melyet bűneink sebeztek meg és üdvösségünkért szúrtak át,[667] ,,kiváltságos jele és szimbóluma (…) annak a szeretetnek, mellyel az isteni Megváltó az örök Atyát és minden embert szüntelenül szeret”.
[668] >>487, >>368, >>2669, >>766

Összefoglalás

479 Az Istentôl meghatározott idôben Isten egyetlen Fia, az Atya örök Igéje és lényegi képmása megtestesült: anélkül, hogy elveszítette volna isteni természetét, az emberi természetet magára vette.

480 Jézus Krisztus valóságos Isten és valóságos Ember isteni személyének egységében; ezért egyetlen közvetítô Isten és az emberek között.

481 Jézus Krisztusnak két, isteni és emberi természete van, melyek össze nem keveredtek, de összekapcsolódtak Isten Fiának egyetlen személyében.

482 Krisztus, mivel igaz Isten és igaz Ember, emberi értelme és akarata az Atyával és a Szentlélekkel együtt közösen birtokolt isteni értelmével és akaratával tökéletesen összhangban van, és alá vannak ezeknek vetve.

483 A megtestesülés tehát az isteni természet és az emberi természet — az Ige egyetlen személyében megvalósult — csodálatos egységének misztériuma.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Kategóriák

%d blogger ezt kedveli: