Szerző: andrelowoa | november 11, 2009

A Kis Káté Lábjegyzetek

Lábjegyzetek

(1) Eredetiben: enchiridion
(2) A gyülekezeti lelkész (paróchus) a helyi gyülekezet vezetésével és gondozásával, minden funkció elvégzésével megbízott papi ember; az igehirdető (prédikátor) meghatározott igehirdetői feladatokkal megbízott papi ember.
(3) Utalás a keresztyén ember szabadságára.
(4) Ez a szöveg a Kiskáté 1531. évi kiadásában jelenik meg először, ezért nincs hozzá külön magyarázat. De Luther egy igehirdetésében azt mondja, hogy a Tízparancsolat bevezetése nem parancsolat, hanem “ígéret, minden ígéret forrása, minden vallás és bölcsesség kezdete, Krisztus ígéretét magába foglaló evangélium” (W 30. II. 358)
(5) 2Móz 20,5k.
(6) Luther a “catholica” szót késői középkori példák nyomán “christlich” szóval fordította.
(7) Luther a “Kirche” szó helyett késői középkori példák nyomán itt a “Christenheit” szót használja “egyház” értelmében.
(8) A dicsőítés: “Mert tied az ország és a hatalom és a dicsőség” – Luther halála után, 1558 óta került a káté szövegébe. Ezért befejezésül csak az Ámen értelmét magyarázza.
(9) Eredetiben: “Sie wirket – operatur”: közvetíti és hatásossá teszi a megkeresztelt személy számára azt a bűnbocsánatot, amelyet Jézus Krisztus mindenki számára szerzett halálával.
(10) Tit 3,5-8
(11) Róm 6,4.
(12) Ez a szöveg először a Kiskáté 1531. évi kiadásában jelenik meg. Luther ezt az úrvacsorára készülők számára írta.
(13) A 10. század óta ismeretes az általános gyónás, amelyet a prédikáció után a lelkész mondott a gyülekezet nevében.
(14) Mt 26,26-28; Mk 14,22-24; Lk 22,19-20; 1Kor 11,23-26.
(15) Luther ezeket a breviárium nyomán állította össze.
(16) Zsolt 145,15k
(17) Zsolt 106,1; 136,25; 147,9-11.
(18) Az eredetiben “Haustafel”, ezek azonban nem jelentek meg tábla-formában.
(19) Luther szerint minden lelkész püspök”, vagyis őrálló bibliai értelemben; v. ö.: 7,630k.
(20) Ez a szakasz nem Luthertől származik, először a latin fordításban 1529-ben jelenik meg, azután a német szövegben is 1540-ben, feltehetően Luther beleegyezésével.
(21) Ez a szakasz nem Luthertől származik, először latin fordításban jelenik meg 1529-ben, azután a német szövegben is, 1542-ben, feltehetően Luther beleegyezésével.
(22) Luther Márton Esketési könyvecskéje 1529-ben jelent meg először. Ugyanabban az évben a Kis Kátéhoz csatoltan is megjelent, s azóta a Kis Káté állandó függeléke.
(23) A germán jog szerint a házasságkötés érvényessége nem függött attól, hogy pap vagy laikus előtt történt-e. Elvégezhették háznál is az apa vagy a gyám előtt. De a 13. század óta többnyire a lelkész előtt végezték, mégpedig rendszerint a templomajtó előtt, annak utóhatásaként, hogy a házasságkötés eredetileg a világi jog körébe tartozott.
(24) Lásd a 18. jegyzetet!
(25) A házasulandók előzetes kihirdetését III. Ince pápa rendelte el 1215-ben a 4. lateráni zsinaton.
(26) Valamennyi itt következő szentírási idézet megtalálható már az egyházlátogatók számára kiadott utasításokban: Unterricht der Visitatoren an die Pfarrherren, 1528: W 26,225.
(27) Luther Márton Keresztelési könyvecskéje 1523-ban jelent meg először, 1526-ban jelentősen rövidítve másodszor, 1529 óta a Kiskáté állandó függeléke.
(28) Luther a szokásos három exorcizmusból az utolsót hagyta meg, ezt is rövidítve.
(29) Régi rítus szerint a keresztelés első része a templomajtónál, második része a keresztelőkőnél történt.
(30) A keresztyének eredetileg fehér ruhát, albát viseltek a keresztségnél, a középkorban csuklyás fehér kabátkát, cappát adtak a gyermekre a keresztelésnél.


Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Kategóriák

%d blogger ezt szereti: