Szerző: andrelowoa | november 15, 2009

A Nagy Káté JEGYZETEK

(1) Luther ezt az előszót az 1530. évi, harmadik kiadáshoz írta, az első kiadás előszava elé.
(2) A gyülekezeti lelkész (paróchus) a helyi gyülekezet vezetője, az igehirdető (prédikátor) meghatározott igehirdetői feladatokkal megbízott papi ember.
(3) Luther kész prédikációkat tartalmazó könyvekre céloz: “Maguktól megszólaló beszédek”, “Aludjál békén”, “Készen kapod”, “Kincstár”.
(4) Luther: Betbüchlein 1522.
(5) Amikor Luther kátéról beszél, a hagyományos kátétanítás három alapszövegére gondol, ezek: a Tízparancsolat, a Hiszekegy, a Miatyánk. Wittenbergben ezt 1523 körül kiegészítették még kettővel: a keresztség és az úrvacsora szereztetési igéivel.
(6) Berni Dietrich mesebeli alak, közmondásos füllentő, mint nálunk Háry János.
(7) Ez az eredeti előszó. Lásd az 1. jegyzetet!
(8) Lásd az 5. jegyzetet!
(9) Nyelvészetileg téves: “gut” és “Gott” etimológiai szempontból nem egy tőről származnak.
(10) Luther a karthauziakat a különösen szigorú szerzetesrend példájaként szokta emlegetni.
(11) Feiern: a munkát szüneteltetni, ünnepelni. Feiertag: munkaszüneti és ünnepnap. Ezeknél:a szavaknál a fordításban csak egyik jelentést adhatjuk, de mindkettő beleértendő. Feierabend: az ünnepnap előestéje, amelyen a munkát hamarabb szüntetik be, mint máskor. Feierabend machen: fajrontot csinálni, a munkát (hamarabb) beszüntetni. Heiligen Abend geben: soronkívül hamarabb beszüntetni a munkát, tréfás utalással a szenteste soronkívüli munkaszünetére.
(12) Lásd 10. jegyzetet!
(13) Streckebein: “csontkinyújtóztató” – a halál népies neve.
(14) Cicero kapta a “pater patriae” címet, később a római császárok hivatalos címe lett.
(15) Ezt a mondatot Luther a Nagykáté 1538. évi kiadásában következőképpen javította: “Mivel ugyanis a hit szentté tesz Isten előtt, szentek azok a cselekedetek is, amelyek hitből fakadnak”
(16) Eredetiben: “Stuhlrauber”, a tőkéjét kamatra kiadó uzsorás; “Stuhl” ebben az összetételben eredetileg “Stol”: kamatra kiadott tőke; Luther azonban a “Stuhl” szót a főurak (hivatali) székére érti.
(17) Luther ezt a mondatot az 1529. évi első kiadás nyomása közben törölte, úgyhogy a példányok egy részéből hiányzik; nincs benne a későbbi kiadásokban sem, de a Konkordiakönyvben megtalálható.
(18) A bitófát, a “száraz fát”, megszégyenítőbbnek tartották, mint az élő fára akasztást.
(19) 1Móz 20,5-6.
(20) A “communio sanctorum” kifejezés először 400 körül mutatható ki az Apostoli Hitvallás szövegében.
(21) A “Kirche” szó nem a görög “kyria”, ill. a latin “curia” szóból ered, hanem a görög “kyriakon”, ill. a vulgáris görög “kyrikon” szóból, amelynek jelentése: “az Úr háza”.
(22) A megtérés vagy bűnbánat (poenitentia) szentsége azonos a gyónással. Luther ezt nem vetette el, mert benne a feloldozás Krisztus rendelése, de nem tartotta külön szentségnek.
(23) Szent Jeromos (Hieronyrnos † 420). Eszerint a keresztség csak az előtte elkövetett bűnökre ad bocsánatot, a keresztség után elkövetett bűnöktől a megtérés (poenitentia) szentsége menti ki az embert. Erre utal az a kép, hogy ha a hajó (a keresztség) eltörött, egy deszkaszál (a poenitentia) jelenti a menekülést.
(24) Utalás a fehér ruhára, amelyet az újonnan kereszteltek viseltek megtisztulásuk és újjászületésük jeléül.
(25) Hilarius püspök (Poitiers † 366 körül).


Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Kategóriák

%d blogger ezt szereti: