Szerző: andrelowoa | november 17, 2009

LUTHER MÁRTON ÉRTEKEZÉSE A KERESZTYÉN EMBER SZABADSÁGÁRÓL

BEVEZETÉS

A keresztyén hit ereje

Könnyű dolognak tűnik sok ember számára a keresztyén hit. Nem kevesen az erények közé sorolják társfogalomként, mégpedig azért, mert semmiféle kísérletet sem tettek arra, hogy tapasztalatot szerezzenek róla, és soha meg nem ízlelték, milyen ereje van. De nem is lehetséges, hogy helyesen írjon hitről, vagy jó írást helyesen értsen az, aki annak szellemét kínzó gyötrelmek közt legalább egyszer meg nem ízlelte. Aki viszont csak egy kissé megízlelte, az soha nem tud eleget írni, beszélni, gondolkodni, hallani róla, mert élő víz forrása az, az örök életre, ahogyan Krisztus mondja Jn 4,14-ben. Én pedig, ámbár nem dicsekedhetem ilyen bőséggel, és tudom, mennyire hiányos az én felkészültségem, mégis azt hiszem, hogy a hit nem egy cseppjét megszereztem, nagy és sokféle kísértéssel vívódásom közben, és tudok róla beszélni, ha nem is előkelőbben, de bizonyára hitelesebben, mint ahogyan eddig azok a kiművelt és szerfelett éleseszű szakemberek értekeztek róla, akik a maguk állításait sem értették meg.

Két tétel a szabadságról és a szolgaságról

Hogy pedig megkönnyítsem az utat az egyszerű emberek számára, – mert kizárólag nekik szeretnék segíteni -, ezt a két tételt bocsátom előre a lélek szabadságáról és szolgaságáról:

A keresztyén ember szabad ura mindennek, és nincs alávetve senkinek.
A keresztyén ember készséges szolgája mindennek, és alá van vetve mindenkinek.

Krisztus egyszerre szabad és szolga

Ezek a tételek látszólag ellenkeznek egymással. Ha azonban mégis kitűnik róluk, hogy összeillenek, akkor kitűnően igazolják tanításunkat. Mert mindkét tétel magától Páltól származik, aki ezt mondja kor 9,l9-ben: “Ámbár szabad vagyok, mindenek szolgájává tettem magamat”, valamint Róm 13,8-ban: “Senkinek semmivel ne tartozzatok, csak azzal, hogy egymást szeretitek”. (50) Mert a szeretet természeténél fogva készséges és engedelmes az iránt, akit szeret. Így Krisztus is, ámbár mindenek Ura, mégis asszonytól született, törvény alá vettetett: egyszerre szabad és szolga, egyszerre van Isten képében és szolga képében.

Az ember kettős természete

Közelítsük meg ezeket a tételeket mélyebben és egyszerűbben. Az ember ugyanis kettős természetű: lelki és testi. Lelki természete szerint – amelyet léleknek neveznek -, lelki, belső, új ember; testi természete szerint – amelyet testnek neveznek -, testi, külső, ó ember. Ezt írja erről az apostol 2Kor 4,16-ban: “Jóllehet külső emberünk megromlik, a mi belső emberünk mégis megújul napról napra.” Ebből a különbségből következik, hogy az írásban ugyanarról az emberről ellentétes dolgokat állítanak, mivel ugyanabban az emberben két egymással szemben álló ember harcol, mert a test kívánsága ellenkezik a lélekkel, és a léleké a testtel Gal 5,17 szerint.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Kategória

%d blogger ezt kedveli: