Szerző: andrelowoa | január 6, 2010

Ebben az évben légy kitartó!

„A maga idejében aratunk majd, ha meg nem lankadunk.” (Galata 6:9)

Az állhatatosság a következőt jelenti: 1) Azért érsz el sikereket, mert eltökélt vagy, és nem azért, mert megillet. Azok, akik elérnek valamit, nem dőlnek hátra és várnak a sikerre, azt gondolva, hogy a világ „hálás lehet nekik”. Nem, ha bölcs vagy, Istentől kérsz útmutatást, szilárdan állsz a Tőle kapott Igén, továbbmész, és nem vagy hajlandó feladni. Magadévá kell tenned annak az embernek a hozzáállását, aki azt mondta: „Elszántuk magunkat a győzelemre. Küzdeni fogunk ellenük, míg be nem fagy a pokol, és ha kell, a jégen ütközünk meg velük.” Amikor Pál visszaemlékszik azokra a küzdelmekre, amelyekkel szembenézett, ezt mondja: „Elkezdtem, és be is fogom fejezni. Sokkal keményebben dolgoztam, sokkal többször voltam börtönbe vetve, sokkal többször megvertek, semhogy számon tarthatnám, a halál küszöbén is voltam… és még a felét sem említettem” (2Korinthus 11:23-28 TM). Egy szóval jellemezhető Pál: hajthatatlan.

2) Felismered, hogy az élet nem egyetlen nagy verseny, hanem sok egymást követő kisebb futam. Minden feladatnak megvan a maga kihívása, és minden napnak a maga versenyszáma. A következő reggelen is fel kell kelned az ágyból, és megint futnod kell, de sohasem pont ugyanolyan a verseny. Ahhoz, hogy sikeres légy, kitartóan tovább kell küzdened. Azt mondják, hogy Kolumbusz hihetetlen nehézségekkel nézett szembe, miközben nyugat felé hajózott az Ázsiába vezető utat keresve. Viharok tépázták, éhínség, nélkülözés és mérhetetlen csüggedés gyötörte. Nem sok híja volt, hogy három hajójának a legénysége fellázadjon. De úti beszámolójában újra és újra ugyanaz olvasható: „Ma tovább hajóztunk.” És állhatatossága kifizetődött. Nem talált gyors útvonalat a fűszerekben gazdag Indiához – helyette új földrészt fedezett fel! A siker kulcsa az Ige szerint ez: „állhatatossággal fussuk meg az előttünk levő pályát” minden nap (Zsidók 12:1-2). Ebben az évben tehát légy kitartó!

„A maga idejében aratunk majd, ha meg nem lankadunk.” (Galata 6:9)

Walt Disney hiteligénylését állítólag háromszázegy banknál visszautasították, mire végül pénzhez juthatott. Mivel azonban nem volt hajlandó feladni, felépítette a világ leghíresebb élményparkját. Ebben az évben tartsd észben ezt a két dolgot:

1) Ahhoz, hogy elnyerd a díjat, ki kell tartanod. Egy értékesítési konferencián az igazgató ezt mondta vállalata kétezer értékesítési dolgozójának: „A Wright fivérek feladták-e valaha?” „Nem” – felelték a dolgozók. „Charles Lindbergh feladta-e valaha?” „Neem!” – kiáltották. „Lance Armstrong feladta-e valaha?” „Neeem!” – ordították. „Thorndike McKester feladta-e valaha?” Hosszú, zavart csend következett. Majd az egyik értékesítő így kiáltott: „Ki a csoda az a Thorndike McKester? Soha senki nem hallott róla.” „Persze, hogy nem” – vágta rá az értékesítési igazgató – „azért, mert ő feladta!” Akik feladják, soha nem győznek – a győztesek pedig soha nem adják fel!

2) Ha kitartunk, a nehézségek is előre visznek. Pál azt írja: „Szeretném, ha tudnátok, testvéreim, hogy az én helyzetem inkább az evangélium terjedését szolgálja” (Filippi 1:12). Pál nem feladta – ő felállt! Hogyan csinálta? Felfedezte a megpróbáltatásokkal együtt járó előnyöket a maga számára. Egy keresztyén szerző ezt írja: „Ma a sebesség megszállottjai vagyunk, pedig Istent jobban érdekli az erő és a stabilitás. Gyors eredményeket, gyorsított eljárást, azonnali megoldásokat szeretnénk. Olyan prédikációt, szemináriumot, vagy élményt, ami azonnal megold minden problémát, megszüntet minden kísértést, és megszabadít minket minden növekvő fájdalomtól. De az igazi érettség soha nem egyetlen tapasztalat eredménye, legyen az akármilyen erőteljes vagy megindító.” A növekedés fokozatosan jön. A Biblia azt mondja: „Az életünk fokozatosan lesz egyre ragyogóbb és egyre szebb, ahogy Isten belép… és mi hozzá hasonlóvá válunk” (2Korinthus 3:18 TM).

„A maga idejében aratunk majd, ha meg nem lankadunk.” (Galata 6:9)

Figyelj meg két további dolgot az állhatatossággal kapcsolatban:

1) Az állhatatosság azt jelenti, hogy nem azért állsz meg, mert fáradt vagy, hanem azért, mert már elvégezted a feladatot. Robert Strauss, a diplomata, megjegyezte: „A kitartás olyan, mint amikor egy 4-500 kg-os gorillával birkózol. Nem akkor hagyod abba, amikor kifáradsz, hanem akkor, amikor a gorilla kifárad.” Ha friss vagy, lelkes és energikus, akkor nagy hévvel dolgozol egy feladaton. Csak akkor van szükséged a kitartásra, amikor elfáradsz. Pál apostol felismerte ezt: „A jó cselekvésében pedig ne fáradjunk el, mert a maga idejében aratunk majd, ha meg nem lankadunk.” A kimerültség és a csüggedés nem ok arra, hogy feladjuk, de ok arra, hogy közeledjünk Istenhez, bízzunk a jellemünkben, és továbbmenjünk. Alábecsüljük azt, hogy mire van szükség a siker eléréséhez. Ha nem mérjük fel, hogy mivel jár, akkor csupán érdeklődéssel közelítjük meg a kihívásokat, holott teljes elkötelezettségre van szükség!

2) A kitartás nem követel többet, mint amennyink van, de azt mind megköveteli. Frank Tyger író a következőt figyelte meg: „Minden győzelemben nagyon sok próbálkozás van”. Az állhatatosság azonban többet jelent annál, hogy csupán próbálkozol vagy keményen küzdesz. A kitartás egy befektetés. Készség arra, hogy érzelmileg, értelmileg, fizikálisan és lelkileg elkötelezed magad egy gondolat, egy cél vagy egy feladat mellett, amíg meg nem valósul. Az állhatatosság sokat követel, de van egy jó hír: minden, amit odaadsz, befektetés saját magadba. Minden alkalommal, amikor azt teszed, ami helyes – keresed Istent, keményen dolgozol, tisztelettel bánsz másokkal, tanulsz és növekedsz – saját magadba fektetsz be. Kitartás kell ahhoz, hogy ezt minden nap megtedd, de ha megteszed, a siker garantált. Ahogyan Judy Wardell Halliday írónő mondta: „Az álmok csak akkor válnak valóra, ha nem lankad az elkötelezettségünk irántuk.”

„A maga idejében aratunk majd, ha meg nem lankadunk.” (Galata 6:9)

A kitartás fejleszthető jellemvonás, és az első lépés a kifejlesztéséhez az, hogy megszabadulunk a két legnagyobb ellenségétől. Ezek az alábbiak:

1) A feladás életstílusa. Egy kisfiúnak egyszer fagylaltot ígértek, ha jól viselkedik, amíg a nagypapáját elkíséri ügyei intézésekor. Ahogy telt az idő, egyre nehezebben ment a fiúcskának, hogy jó legyen. „Meddig tart még?” – kérdezte. „Nem túl sokáig” – felelt a nagyapa – „már csak egy helyre kell mennünk”. „Nem tudom, képes leszek-e végigcsinálni, nagyapa” – mondta a kisfiú – „Tudok én jó lenni. Csak nem tudok elég ideig jó lenni.” Gyermekkorunkban talán megengedhetjük magunknak az ilyesmit, de érett felnőttként nem, akkor pedig főleg nem, ha azt várjuk, hogy sikeresek legyünk abban, amire Isten elhívott minket.

2) Az a tévhit, hogy az életnek könnyűnek kellene lennie. Pál azt mondta Timóteusnak, hogy viselje el a nehézségeket, mint jó katona (2Timóteus

2:3). Ha helyénvalóak a várakozásaink, félig már csatát nyertünk. John C. Norcross klinikai pszichológus rájött, mi különbözteti meg azokat, akik elérik a céljaikat, azoktól, akik nem: az, hogy mit várnak! Az emberek mindkét típusa ugyanannyi kudarcot él át a céljáért küzdve az első hónap alatt. A sikeresek csoportjába tartozók nem arra számítanak, hogy rögtön sikerül nekik minden; kudarcaik arra késztetik őket, hogy még nagyobb elszántsággal újból elkötelezzék magukat, és újból céljaikra összpontosítsanak. Norcross azt mondja: „Azok, akik sikertelenek, azt mondják, hogy a visszaesés annak bizonyítéka, hogy nem képesek rá. Ők abban a tévhitben élnek, hogy az életnek könnyűnek kellene lennie.” A lényeg: „Íme, boldognak mondjuk azokat, akik tűrni tudnak” (Jakab 5:11).

„A maga idejében aratunk majd, ha meg nem lankadunk.” (Galata 6:9)

Íme a kitartás három további ellensége, melyeket le kell győznöd ennek az évnek minden napján:

1) Rugalmatlanság. George Vaillant, a Harvard egyik professzora, úgy határozza meg a rugalmasságot, mint olyan emberek meghatározó tulajdonságát, akik a születéstől az időskorig bejárják az élet különböző időszakait. Aging Well [Jól öregedni] című könyvében azt írja: „A rugalmas emberek olyanok, mint egy friss, zöldellő, élettel teli gally. Ha erőszakkal változtatnak az alakján, a gally meghajlik, de nem törik el, hanem visszugrik és tovább nő.” Ez kiváló kép a kitartásra. Nem szabad kiszáradnunk és rideggé, rugalmatlanná válnunk. Isten kegyelme által arra kell törekednünk, hogy visszaugorjunk, bárhogy is érezzük magunkat.

2) A látás hiánya. Minden, amit megalkotunk, igazából kétszer készül el. Először az elménkben készítjük el, azután fizikálisan alkotjuk meg. És honnan származik a mi alkotóképességünk? Istentől, a Teremtőnktől, aki minket az Ő hasonlatosságára teremtett bennünket (1Mózes 1:27). Az Istentől kapott látás fog mozgásban tartani, és előre vinni, amikor semmi más nem tud. Látás híján azonban megreked az életed.

3) A cél hiánya. Rich Demoss megállapította, hogy „a kitartás céltudatos makacsság.” Nagyon nehéz állhatatosságot kifejleszteni, ha hiányzik belőled a céltudatosság. Ha viszont szenvedélyesen céltudatos vagy, akkor feltöltődsz energiával, az akadályok mellékessé válnak, és a kitartás diadalmaskodik. Mohammad Ali ökölvívó világbajnok mondta: „A bajnokok nem a tornatermekben születnek, hanem valami olyasmiből keletkeznek, ami valahol mélyen ott van bennük: egy vágyból, egy álomból, egy látásból. Képesek a végsőkig kitartani. Egy kicsit gyorsabbnak kell lenniük, és meg kell hogy legyen bennük az ügyesség és az akarat. De az akaratnak erősebbnek kell lennie az ügyességnél.”


Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Kategóriák

%d blogger ezt szereti: