Szerző: andrelowoa | január 24, 2010

JANUÁR 24., VASÁRNAP

Boldogok a szelídek
Máté 5,5; 4Mózes 12,1–13
Ritka párosítás a hegyi beszéd boldogmondásainak egy szelete és
Mózesék testvéri viszálya. Ha azonban mélységében vizsgáljuk ezt az ószövetségi
epizódot, felfedezhetjük benne az egész heti mottóként is szolgáló
Máté-beli jézusi mondat igazságát. Mózes testvérei egy ponton felrótták neki
idegen népből való nővel kötött házasságát. A Szentírás részletekre vonatkozó
hallgatását mesterségesen megtörni lehetetlen és felelőtlenség, annyit
azonban minden erőszak nélkül megsejthetünk, hogy több rétegű sérelemhalmaz
alakulhatott ki idővel Áronban és Mirjámban. Ennek vagy eleve
alapjaként szolgált Mózes Cippórával létrejött frigye, amire egyéb családi sérelmek
rárakódtak, és egyszer csak túlcsordult a pohár, vagy az idegen sógornő
csupán ürügy volt Mózes letámadására, miközben valójában valami
más neheztelés húzódott a háttérben. Ezt sejteti a testvérpáros gyors, témaváltó
elszólása is: „Vajon csak Mózes által beszélt az Úr? Nem beszélt-e miáltalunk
is?” (2. v.) Mi másról, mint irigységről árulkodnak ezek a mondatok. Az elsőségre
vágyás tipikusan agressziót szül, mert abban gyötrődve az egyén képtelen
alázattal belesimulni a vezető irányvonalába, és szelíden fogadni útmutatását
– legyen az ember vagy maga Isten. Hasonló a szituáció egy újszövetségi
gyülekezetben is: „Diotrefész, aki köztünk elsőségre vágyik, nem fogad
el minket.” (3Jn 1,9)
Megfigyelhetjük, hogy a Szentírás alapigazságokat megfogalmazó állításainak
ellenkező oldala is igaz. Így bátran mondhatjuk, hogy míg a szelídek
boldogok (áldottak), addig a szelídséget mellőzők boldogtalanok, áldatlan állapotban
élnek. Aki nem tudja alázattal elfogadni a vezetést vagy akár az intést,
és képtelen szelíden viszonyulni az Isten által fölé rendelthez (s talán közeli
rokonság esetén még nehezebb elfogadni ezt a relációt), az konfliktusokat
teremt maga körül. Ez pedig olyan környezetet eredményez, ami mellőzi a
boldogság légkörét. Sőt mi több, az Úr ítéletét vonja maga után (9–10. v.).
Az olvasott konfliktus az Egyiptomból való szabadulás után, Kánaán felé
igyekezve fejlődött ki. Áron és Mirjám viselkedése az ígéret földjére való
megérkezést tette kockára Mózes tekintélyének aláásási kísérlete által. Alázat
és szelídség az örökség realizálásához vezet, ezek hiánya viszont az örökséget
ködbe borítja.
Segítsen bennünket Isten, hogy a nekünk ígért mennyei örökség felé
tartó utunkon alázattal fogadjuk a vezetést, s így már menet közben is ízlelgethessük
azt a boldogságot, amely a szelídség talaján terem! „Egymás
iránt pedig valamennyien legyetek alázatosak, mert az Isten a gőgösöknek ellenáll,
az alázatosaknak pedig kegyelmet ad.” (1Pt 5,5) /VE/


Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Kategóriák

%d blogger ezt szereti: