Szerző: andrelowoa | január 30, 2010

Mielőtt megszólalnék…

Mielőtt megszólalnék…

Mielőtt megszólalnék

Úgy kezdhetnénk,
Hogy válaszolgatnék,
Úgy végeznénk,
Hogy sírva kérdeznék.

Szarka Tamás – Ghymes

Isten előtt mindenki teljesen egyformán fedetlen. Ezért nincs értelme kibúvónak és védekezésnek és maszkoknak és hazugságnak és biztosításnak és elveknek és elkenésnek.

Az ember semmivel se jöhet. Saját magának kell jönnie. Amint mondják, “üres kézzel”, De saját magával kell jönnie. Nem lehet beteget jelenteni. Nincs protekció. Nem lehet megvesztegetni. Ha az ember Isten elé lép (és nem tud nem előtte lenni), önmagát nem felejtheti otthon. Aki ezt nem hiszi, az nem hiszi azt, amit hisz. “A valóságba nem lehet belehazudni.”

Hamvas Béla

Rabbi Szusszja születésétől fogva olyan nélkülözések és szenvedések között élt, amelyeknek példája nem volt.
Smelhe rabbi és öccse egyszer mesterükhöz, a szent Maggidhoz mentek Messritsbe, és így szóltak hozzá:
– Bölcseink tanítása nem hagy bennünket nyugodni, mert sehogyan sem értjük. E tanítás szerint az ember az Urat a rosszért éppen úgy, mint a jóért, dicsőítse, és fogadja örömmel. Mondd mester, hogyan értsük ezt? A Maggid így válaszolt:
– Eredjetek a tanulók szobájába, ott egy embert találtok, aki pipázik, úgy hívják, hogy Szusszja. ó majd megmondja. Csakugyan elmentek, és kérdésüket feltették. Rabbi Szusszja nevetni kezdett.
– Ti aztán jól választottatok! Valaki mást kell keresnetek, mert velem világéletemben soha semmi rossz nem történt.

Esztelen az az ember, aki urnába zárta a vizet, mert szerette hallgatni a források dalolását.

Ó, Uram! Úttá leszek és kocsivá. Jövök, megyek, makacs türelemmel végzem a szántást szamarammal, lovammal. Csak a földet ismerem, amelyet megforgatok, és feltűzött kötényemben a vetőmag pergését ujjaim között, A Te dolgod kitalálni a tavaszt, és meghozni az aratások sorát, ahogy a Te dicsőséged kívánja.
Ezért hát elindulok az ár ellen. Magamra kényszerítem az egyhangú, komor lépteket, mint az őrszem, aki már-már elbóbiskol, s csak a jó vacsora jár az eszében…

Antoine de Saint-Exupéry

Mennyi méz a madzagon,
Bamba a báj,
Venni, venni, venni muszáj!
Ritka szó a szánalom
Élvez a nyáj,
Jaj de szép a messzi halál!

Szarka Tamás – Ghymes


Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Kategóriák

%d blogger ezt szereti: