Szerző: andrelowoa | augusztus 14, 2010

AUGUSZTUS 14., SZOMBAT

A prófétai kritika célja
1Királyok 11,26–43
Szomorú ez a történet a ma reggeli igeszakaszunkban. Isten kiválasztja
Salamon utódját, vagyis aki a tíz törzs felett uralkodni fog, de Jeroboám számára
is ott a parancs és feltétel a hosszú uralkodáshoz, az engedelmesség Istennek.
Salamon fiának egy törzset hagy még a Júda törzsén kívül, de mindezt
Dávidért, az ő szolgájáért cselekszi Isten.
Ahijjá próféta Jeroboámnak jelentette így ki Isten beszédét, de biztos,
hogy Salamon is tudomást szerzett róla. Viszont amikor fülébe jutottak a
dolgok, Salamonnak még akkor is kemény maradt a szíve. Közvetve hallja
már csak Isten hangját, de nem indul meg felette. Komoly figyelmeztetés ez
számunkra is ma reggel, hogy ne jussunk ide. Az Úr még az ítéletében is kegyelmes,
azért szól előre, hogy még meg tudjuk változtatni utunkat, hogy
még meg tudjunk térni. Ne keményítsük meg a szívünket, hanem engedjünk
Istennek.
Súlyos az ítélet Salamonnak, de Isten Dávidért könyörül még Izraelen.
Számunkra is nagy az ítélet a bűneink miatt, de Jézus Krisztus magára vállalta
azt, és Isten az ő Fiáért könyörül rajtunk. Méltó, hogy imádjuk őt! /KSS/
Szeretett minket, és elküldte Fiát
1János 4,7–12
Heti elmélkedésünk tetőpontja a ma esti igeszakaszunk. Láttuk Isten
örök szeretetét, amellyel magához von, olvastuk a felhívást, hogy mi is
szeressük őt, gyökerezzünk meg a szeretetben, és öltsük magunkra mint
szentek és szeretettek. Továbbá azt, hogy öröm tölti be szívünk, mivel az
Úr nevét szerethetjük, de János apostol ennél is többről ír. Isten hatalmas
szeretete abban nyilvánult meg, hogy egyszülött Fiát elküldte értünk,
hogy meghaljon a mi bűneinkért. Nincs senkiben nagyobb szeretet annál,
mint ha valaki életét adja a barátaiért. Még az igazakért is alig hal meg valaki,
hát a bűnösökért? És Jézus ezt vállalta értünk, bűnösökért, a halált. Ő
meghalt, hogy nekünk életünk legyen.
Nem az a szeretet, ahogy mi szeretjük Istent, mondja az apostol. De Istent
nem is szereti a bűnös ember, amíg meg nem ismeri. Egymást még valahogy
szeretjük, de az is csak halvány emberi mása az igazinak sok hiányossággal
és még több önzéssel. Isten elénk tárja az igazit, és ha elfogadjuk, úgy tanulunk
meg mi is isteni módon szeretni. Most már embertársainkat, de ezáltal
valójában Istent. Mert aki szeret, az Istentől született és az megismerte Istent.
/KSS/

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Kategóriák

%d blogger ezt kedveli: