Szerző: andrelowoa | szeptember 15, 2010

SZEPTEMBER 15., SZERDA

A gonoszsággal szerzett birtok
1Királyok 21,1–16
A Biblia sok elrettentő példát sorol fel az erőszakoskodásra. Igénkben is
egy gonoszságban eggyé lett királyi házaspár jogtipró eljárása váltja ki döbbenetünket.
De miért is kellett meghalnia a szőlőjéhez, valójában az Úr törvényéhez
(3Móz 25,23; 4Móz 36,7) ragaszkodó Nábótnak? Mert útját állta
Aháb király mohóságának.
Ez az ige nem elborzasztani akar, hanem önvizsgálatra késztet. Vajon (1)
nem kívántunk-e meg jogtalanul valamit, másra hagyva a „piszkos” munkát,
mint tette ezt Aháb; vagy (2) nem törtünk-e mi magunk módszeresen mások
megkárosítására, mint Jézabel; vagy (3) nem ártottunk-e közvetve – gyávaságból
vagy érdekből – embertársainknak, mint tették ezt a jezréeliek is Jézabel
bérenceiként.
Az első két eset talán távol áll tőlünk, a harmadiktól nem biztos, hogy
mentesek vagyunk. Vajon nem azért uralkodhat-e el az igazságtalanság környezetünkben,
mert néha félelemből vagy kényelmességből hallgatva eltűrjük
térhódítását?! Ha így lenne, nem vagyunk ártatlanok, mert „…vétkesek közt
cinkos, aki néma. Atyjafiáért számot ad a testvér…” (Babits)
Uram, bocsásd meg, ha kihasználtam vagy cserbenhagytam a reám bízottakat!
/GyK/
Épüljetek hitetekben!
Júdás 20–25
Hitünk megőrzésének legjobb módja az, ha építünk reá, méghozzá gondosan
ügyelve arra, hogy az, amit alapul szolgáló evangéliumi hitünkhöz illesztünk,
vele belső összhangban álljon. Igazi épülést csak maradandó értékektől
várhatunk, amelyek a végső ítélet próbáját is kiállják (vö. 1Kor 3,12).
Hogy épülésünk Isten akaratát váltsa valóra, folyamatos kapcsolatban
kell lennünk Urunkkal a Szentlélek által. Ez egyúttal a záloga annak, hogy
megmaradjunk a hitünket éltető és vonzóvá tévő isteni szeretetben. Ez a szeretet
azért is értékes, mert késszé és képessé tesz arra, hogy hittől eltévelyedett
testvéreinket mentő szándékkal fölkaroljuk, mindegyiket a saját lelki
helyzetének megfelelően.
Amikor építünk, bizonyságot teszünk arról is, hogy jó reménységünk van
a jövő felől: tudjuk, hogy munkánk nem hiábavaló az Úr Jézusban, akit a földi
történések végén visszavárunk. Addig ugyan sok fáradságot, számtalan
kísértést és próbát kell még elviselnünk, mégsem csüggedünk, mert velünk
az Úr, aki megőriz minket az üdvösségre.
Istenem, Lelkeddel támogass, hogy kedved szerint és üdvömre épüljön hitem!
/GyK/

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Kategóriák

%d blogger ezt kedveli: