Szerző: andrelowoa | szeptember 20, 2010

2010. szeptember 20. hétfő Friderika napja 1201.

A mai nap meditációs fogalma:
Álmok és valóság…

A mai nap imádsága:
Uram! Te látod álmaimat és vágyaimat, Te ismersz engem igazán. Add, hogy tudjam, hol a határ, s ne keveredjék bennem végzetesen a képzelet és a valóság. Adj nekem szerető szívet és józan értelmet, hogy békességem legyen önmagammal és világgal, s dicsérni tudjalak életem minden dolgában! Ámen

Bizony a sok álommal és a sok beszéddel együtt jár a hiábavalóság.
Ezért féld az Istent!
Préd 5,6

Szinte nincs ember, aki ne használná a hétköznapokban a kijózanításnak szánt mondatot: “Te álomvilágban élsz!”… Bizony nehéz visszarángatni az álmodozót az élet realitásába! Az átlátható közösségben élő ember mindig jobban ismeri önmaga határait – ti. visszajelzéseket kap -, így értéklátása, önbecsülése is normálisan fejlődik. Aki még ma is ilyen (kis)közösségben él(het), annak munkája, minden megnyilvánulása “nyitott könyv” a többiek számára – hiszen ismerik. Egészen más a helyzet a nagyvárosi ismeretlenségben élők esetében, ők könnyebben mutathatnak mást, mint amik valójában. Fiataljaim mutatják nekem az egyik közösségi video-portálra feltett válogatást, mely az éppen aktuális “sztár kerestetik”-re jelentkezők kritikán aluli ének-teljesítményét (ha ezt még illik egyáltalán teljesítménynek nevezni) teszi meg paródia tárgyává. Az még magyarázható, hogy a képernyőre-kerülésért cserébe vállalják, hogy ország-világ előtt nevetségessé teszik magukat, de az már megdöbbentő, amikor az önkontroll minimumát sem (Boccs, izgultam, nem sikerült!) – mutatva kijelentik: “Világhírű énekes akarok lenni!”… Mint egy kisgyerek, aki teljes személyiségével toporzékolva szembemegy a realitásnak, s üvölti: akarom, akarom, akarom…

Amióta emberek vagyunk – álmodunk. Igazából még ma sem tudjuk – bár nagyon kutatjuk -, valójában mi is az álom szerepe az életünkben, s miért alusszuk át életünk egyharmadát. Az is tény, hogy nemcsak éjszaka, de nappal is álmodozunk. Vonaton, buszon, metrón, szinte mindenhol, nap mint nap, bőven láthatunk messzeségbe révülő tekinteteket. De ismerőseink között is akadnak jónéhányan, akik álmokat kergetnek! A gyenge arról álmodik, hogy egyszer erős lesz, a gyáva arról, hogy egyszer bátorrá válik, s akkor aztán… na, majd akkor, megmondja a magáét. A szegény a gazdagságról, a tehetségtelen pedig a sikerekről álmodozik. A bolond (értsd: az élet valóságától elrugaszkodott) még beszél is róla, sőt egyenesen dicsekszik is azzal – amije valójában még nincs is, s igen nagy valószínűséggel nem is lesz soha. Az ilyesmi hiábavalóság, nagy hiábavalóság…

Nyilvánvaló, hogy az ember nem tud meglenni az kisebb-nagyobb álmok nélkül. A párkapcsolatban ezt romantikának nevezik, az élet egyéb területein pedig rövidtávú céloknak. Kellenek ezek az álmok, hogy átlendítsenek egy-egy fáradtságponton -, mert a keresztény ember is ember, s ezért elfárad. Lehet ezt fennhangon tagadni, de aki nem ismeri be, hogy törékeny, esendő ember ő is, az egyszer nagy árat fizet büszkeségéért! (Ennek megfegyelmezésére kiváló eszköz a múló idő!) Ha nem lennének az élet normalitásán belüli, megvalósítható álmaink, akkor bizonnyal szürkébb lenne az életünk… Mindannyiunk életében, olykor vannak olyan élethelyzetek, amikor az átélt kudarc, veszteség – nemkülönben vétkeink, mulasztásaink következtében előállt megváltoztathatatlan tények – hitéletünk mélypontjára juttatnak minket. Itt már nem segít semmiféle álmodozás, sőt inkább csak ront a helyzeten!

Ilyenkor érezzük, hogy mennyire Istenre “szorultak” vagyunk. Ilyenkor kiviláglik, mennyire kell nekünk az Isten, s mennyire megnyugató, hogy Jézus keresztjébe kapaszkodhatunk… S mivel azt is megtapasztaltuk, hogy az Ő szeretete révén még a rosszból is jó állhat elő, ezért az érthetetlen kegyelméért féljük őt, tiszteljük. Tisztelet nélkül ugyanis nem válhat megtapasztalható valósságá az Isten szakralitása, amire még nagyobb szükségünk van, mint az álmainkra. A keresztény ember azonban tudja, hol a határ: Isten a Teremtő, s az ember a teremtmény…


Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Kategóriák

<span>%d</span> blogger ezt szereti: