Szerző: andrelowoa | szeptember 24, 2010

2010. szeptember 24. péntek Gellért, Mercédesz napja 1205.

A mai nap meditációs fogalma:
Ifjúság…

A mai nap imádsága:
URam, Istenem! Köszönöm az ifjúságom éveit, s köszönöm, hogy lélekben még mindig fiatal lehetek! Köszönöm, hogy sok oktalanságtól megőriztél, s elkövetett hibáimat elfedezted, s jót hoztál ki a rosszból is. URam, adj távlatot fiataljainknak, hogy Benned bízva megtalálják életük értelmét, s szereteted követeivé válhassanak a világban! Ámen

Örvendezz, ifjú, míg fiatal vagy, légy jókedvű ifjúságod idején,
és élj szíved vágya szerint, ahogy jónak látod!
De tudd meg, hogy mindezekért Isten megítél téged!
Préd 11,9

Talán nincs is bódítóbb az ifjúságunk idejénél… Úgy érezzük ilyenkor, mindenki más öregszik, csak mi nem. S tényleg, húsz és harminc között nem számoljuk az éveket, mert minden még olyan távolinak tűnik: házasság, család és gyereknevelés. Jóllehet, aki már elmúlt húsz, az már nem tinédzser, sokkal inkább fiatal felnőtt – vagy annak kellene leniie -, ennek ellenére többnyire szüleik financiális oltalma alatt élnek egészen addig, amíg végre el nem kezdik saját életüket – a mára általánossá vált start-időpontban – úgy harminc körül. A fiatalok lehetnek minden korban nagyon okosak, de bölcsek sosem, mert az személyes (meg)tapasztalásokkal jár együtt. Lehet beszélni a test lendületvesztéséről, de mindadddig csak elméleti probléma, amíg saját magunkon nem vesszük először észre, talán mégiscsak ritmust kellene váltanom…

Az ifjúság ideje nagyon szép, mert telve van fénnyel és örömmel, s mindenekelőtt álmokkal. Ha nem lenne ennyire vonzó, akkor nem keresték volna valóságosan is az örök ifjúság forrását… Bizony, az ifjúságunk is múlandó, s bár jó húszévesnek lenni, hamar kiszorítanak minket az újabb húszévesek. A gyorsan múló időt ezért ki kell használni, de nem mindegy, hogy hogyan! Manapság – tisztelet a kivételeknek – a fiatalságot a féktelenség, a “mindent-most-akarás” jellemzi. Elszomorítóak a fiatalok szórakozási szokásai (alkohol, drog!), s bizonnyal nem ez a legjobb módszer a családapai-családanyai, férj-feleségi szerepre készülésben. Persze, ha nincs távlat, s egyre inkább kiviláglik számukra, hogy a felelős felnőttek mennyire felelőtlenek, akkor már nem is kívánnak felnőttekké válni… Mindennek oka, hogy manapság nem a munkának, hanem a pénzcsinálásnak van becsülete, márpedig az Isten az embert nem spekulációra, hanem alkotásra teremtette.

Ifjúnak, erősnek, egészségesnek lenni nagyon jó. Próbára tenni magunkat, tanulásban, sportban, munkában – az ifjúságunk elengedhetetlen része kell hogy legyen. Álmodni nagy és szép terveket, ez is ifjúkorunk feladata, no meg az is, hogy alaposan átgondoljuk: mi volt jó abban, amit elődeinek gondoltak és tettek, s mit csinálnák mi másképpen, hogy jobb és szebb legyen a világ… Aki Istent is beleszövi ifjúkori álmai, az később sem fog csalódni. Istennel együtt ugyanis csak a test öregszik, de a lélek soha – ez a keresztény derű egyik feltétele! Akik lélekben megöregedtek és közömbössé váltak, akiket nem érdekel se múlt, se jövő, de valójában a jelenben is csak “úgy vannak” – azokkal nem sok mindent tud kezdeni a JóIsten sem. Nem azért, mert nem tudna, hanem azért, mert Isten szabadságot adott nekünk arra is, hogy akár az egész világot is megtagadjuk… Aki azonban élni akar, s nem akar önmaga vádlójává válni öregkorában, az jól teszi, ha már ifjúkorában is gondol Teremtőjére, mert az ifjúság “betegségéből” minden egyes nappal gyógyulunk…

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Kategóriák

%d blogger ezt kedveli: