Szerző: andrelowoa | szeptember 26, 2010

Szeptember 26.

Drága Úr Jézus! Újra eljött ez a nap is. Add, hogy a
mai napon világosságként törjön az életembe a te igéd!

Halleluja! Dicsérem az Urat teljes szívből,
a hívők körében és gyülekezetében.

Nagyok az Úrnak tettei,
aki kutatja, azoknak öröme telik bennük.
Tettei mind fenségesek és ékesek,
igazsága örökké megmarad.
Kezének munkái igazak és jogosak,
rendelkezései maradandóak,
rendíthetetlenek örökké és mindvégig,
igazán és helyesen megalkotottak.
Elküldte népének a megváltást,
ígéret, hogy szövetsége örökké tart.
A bölcsesség kezdete az Úrnak félelme,
mind bölcsek, akik eszerint élnek.

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak
és a Szentléleknek,
miképpen volt kezdetben, most és mindenkor,
és mindörökkön-örökké. Ámen.

Halleluja! Dicsérem az Urat teljes szívből,
a hívők körében és gyülekezetében. (Zsolt 111)

Vigadozni fogok az Úr előtt, örvendezek szabadító
Istenem előtt! (Hab 3,18)

Uram! Szeretnék előtted lenni. Szeretnék
felszabadultan örülni, vigadozni, ahogy azt tette a te
néped. Nem szeretnék besavanyodni, nem szeretném
szürkévé tenni sem a magam, sem pedig a környezetem
életét. Szeretnék kovász lenni, olyan, aki tud mosolyt
fakasztani a másik ember szívébe, arcára. Aki a
legnehezebb pillanatokban sem csügged el, hanem
örömmel veszi a terheket. De azért is könyörgöm, hogy
ne váljak komolytalanná, ne vegyem könnyedén a
dolgokat, hanem ha kell, akkor örüljek az örülőkkel és
sírjak a sírókkal. Ma nem tudom, hogy hány embert
fogsz rám bízni, de szeretnék segíteni nekik a te
segítségeddel, a te örömöddel, a te szabadításoddal.
Uram! Megtanítottad, hogy lehet könnyezve is örülni.
Megtanítottad, hogy a tőled jött sírás a legnagyobb
öröm. A tőled jövő szomorkodás, könny, üdvösségre való
megbánhatatlan megtérést, örömöt, vigadozást szerez.
Ez a szabadulás számomra nagy örömöt jelent.
Uram, tudom, hogy fogok egyszer majd nálad is
vigadozni, amikor színről színre láthatlak. Várom már,
Uram! De addig is add, hogy e reménység által ezen a
földön tudjak abból az örömből egy-egy morzsát adni
azoknak, akiknek szüksége van a te örömödre.

Az evangélium szerinti bánat, az evangéliumi
reménységhez és vidámsághoz vezet, és ennek a
vidámságnak nem szakad vége soha. (C. H. Spurgeon)

Erőtlen szívem megtölti a rettegés, az aggódás és a
fájdalom: Vajon hol talál majd testem végső pihenőt?
Ki oldozza fel és szabadítja fel lelkem a bűn igája
alól? Mindaz, mi enyém, szétszóratik. És szeretteimet
hová űzi-hajtja a bánattól megtört lélek?
Távozzatok mégis, ti hiábavaló félelmes gondok! Jézus
hív engem, ki ne indulna hát? Nincs semmije e
világnak, ami ide kötne. Jöjj el, áldott, fényes
reggel, midőn megdicsőülve, örömben Jézus előtt állok
majd.
Tartsd meg világ, mindazt, mi enyém! Hisz úgyis
elveszed mulandó testemet. Vedd hát szegénységem is.
Nékem elég, hogy Isten túláradó szeretetéből a legfőbb
jó vár rám: üdvösségem és gazdagságom. És mi más lenne
az én legfőbb örökségem, ha nem Istenem atyai hűsége,
mi megújul minden reggel, és soha nem ér véget? (Bach:
8. kantáta, 3-5. tétel)

Uram! Olyan jó, hogy adtad az örömöt. Hiszem, hogy a
te igéd felpezsdít, megelevenít, és örömre,
vigadozásra fakasztja a szívemet. Kész az én szívem,
hogy néked énekeljen, kész, hogy veled örüljön, mert
nálad van az igazi öröm forrása! Ámen.


Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Kategóriák

<span>%d</span> blogger ezt szereti: