Szerző: andrelowoa | október 11, 2010

41. hét

5 Mózes 32,1-12

“Hallgassatok rám, Jákób háza és Izrael házának minden maradéka, akiket magamra raktam anyám méhétől fogva, és hordoztalak születésetek óta; vénségetekig én vagyok az, és megőszüléstekig én visellek; én teremtettem és én hordozom, én viselem és megszabadítom.”
Ésaiás 46,3-4

Csordultig

Mennek, egyre mennek,
éveim letelnek,
végük bár nem ismerem.
Csendes vizek mellett
Szelíden terelget
Hazafelé ISTENEM.

Hajszálaim hullnak,
csontjaim avulnak,
erőm lassan odavan,
de lelkem vidáman
fürdik a csodákban,
csordultig a poharam.

MI ATYÁNK!

Gyermekségünktől fogva a Te gondod voltunk, anyánk méhétől fogva TE voltál ISTENÜNK. Hálával köszönjük, hogy a mi szeretetünkkel össze nem mérhető, csodálatos szeretetedben élhetünk, ami JÉZUS KRISZTUS által lett a miénk. Áldott légy érte, hogy minden idegszálunkkal Beléd kapaszkodhatunk vénségünk idején is. Áldunk hordozó és elhordozó kegyelmedért, bűneink bocsánatáért, az örök élet reménységéért.
Ámen.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Kategóriák

%d blogger ezt kedveli: