Szerző: andrelowoa | november 2, 2010

NOVEMBER 1., HÉTFŐ

A találkozás bizonyossága
Zsoltárok 17
Ez a zsoltár Dávid imádságát tartalmazza, aki szabadulásért könyörög. Tartalma
hasonlít a 16. zsoltárhoz, a különbség abban van, hogy itt Dávid sürgeti az
Urat könyörgése meghallgatására. A zsoltáros hivatkozik „igaz ügyére”, valamint
az Úrba mint Szabadítóba vetett bizodalmára. Az Úr kész csodát tenni híveivel.
A zsoltárost ellenség vette körül, amely lépten-nyomon arra törekedett,
hogy őt a földre terítse. Dávid az Úr hatalmas karja által történő beavatkozást kéri.
Tehát az ellenségtől való megszabadulást nem saját ereje által gondolja. Nincs
ott gondolatában az ellenségtől való félelem miatti meghátrálás, vagy az ellenség
győzelme az Istenben bízó, imádkozó igaz ember felett. Ott él viszont szívében
az, hogy az Úr időben cselekszik, csodát tesz, legyőzi az ellenséget. A zsoltáros
tekintetét a földiekről a mennyeiek felé fordítja. Abban biztos, hogy ő, amikor
majd fölébred, találkozik az Úrral, meglátja az ő orcáját. Milyen lesz a találkozás?
Az „igaz ember” számára örvendetes. Amindenható és mindent tudó Isten előtt
ismerős a mi helyzetünk. Mi előre nem tudhatjuk, hogy kik és mik várnak ránk,
ő azonban a mi mennyei Atyánk, s ezt is, és ezzel együtt mindent tud. Bízzunk
teljes szívvel benne, vezessen és tanácsoljon minket a jelenben, őrizzen meg minden
gonosztól! Az nagyon jó, ha ő küzd, és vív meg ellenségeinkkel, minket viszont
éltet a vele való nagy találkozás reménye és öröme. /GP/
Ha Izrael megtér, virágozni fog
Hóseás 14,2–10
„Térj meg, Izrael… az Úrhoz!” Az álnok, hazug és makacs ember az ilyen felhívást
nem szereti, visszautasítja. Apróféta az ige által értésünkre adja, csak Izrael
megtért nemzedékének van jövője. Kár volna Asszíriában bízni, mert az
nem segít. Miként eddig is csalódást okozott a bálványistenekben való bizalom,
lovakban bízni, bálványistenekre vagy Egyiptomra hagyatkozni kiábrándító
csalódást hozhat csupán. Mit kell tenni? Térj meg, Izrael! Az Úrhoz, az igaz Istenhez
kell megtérnie ennek a népnek. A próféta bátorítja őket: „Ezt mondjátok
neki: Bocsáss meg minden bűnt!” Amegbocsátást hadd kövesse: fogadd szívesen,
ha ajkunk gyümölcsét áldozzuk neked (3c v.)! Így tehet bizonyságot a megtért
Izrael az élő Istenbe vetett hitéről és bizodalmáról. Isten csak a megtérés utáni
időszakra ígéri Izrael helyreállítását és virágzását. Ez érthető a feltételes mód
használatából is, „ha” megtér Izrael, csupán akkor fog virágozni. A kérdés ma
is az, a bálványok okoztak-e már annyi csalódást a bennük bízókban, hogy ez
végképp kiábrándítsa őket e hiábavaló elfoglaltságból? Itt az ideje a bálványokkal
való szakításnak. Isten helyét az életünkben senki és semmi nem foglalhatja
el. Az Istenhez térés mindig bölcs és jó döntés, ennek nemcsak Izraelre nézve
lett áldásos következménye. Ma is a megtért egyén és a megtért nép tapasztalhatja
meg a „virágzást”, valamint Isten sokféle áldását. /GP/

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Kategóriák

%d blogger ezt kedveli: