Szerző: andrelowoa | november 21, 2010

NOVEMBER 21., VASÁRNAP

Növekedés az Istennek tetsző életben
1Thesszalonika 4,1–4
Igénk azt az alapvető kérdést veti fel nekünk, hogy miként értelmezzük
keresztyénségünket?
Az emberek általában úgy vélekednek, hogy keresztyénnek lenni egyfajta
csoportba tartozást jelent, illetve ennek folyományaként valami végcélnak
tartják. A keresztyénség és egyház kifejezések között azonosságot vonnak,
vagyis látásuk szerint az a keresztyén, aki az egyháznak vagy egy adott gyülekezetnek
a tagja, és lényegét tekintve ezt is érzékelik a feladatok végpontjaként:
egy adott gyülekezet tagjává lenni. Fontos meglátnunk, hogy ez csak
részigazság. A keresztyénségnek csak egyik komponense egy közösséghez
való tartozás, de nem a teljes megvalósulása, és korántsem a végcélja. A keresztyénségnek
sokféle hitvallási és etikai összetevője van, a gyülekezet pedig
azon emberek csoportja, akik ezeket az elveket mérvadónak tekintik,
igyekeznek minél jobban megismerni és alkalmazni.
Mindezek összefüggésében kell látnunk Pál felszólítását: „…kérünk titeket,
és intünk az Úr Jézus nevében, hogy amint tőlünk tanultátok, hogyan kell Istennek
tetsző módon élnetek – s amint éltek is –, ebben jussatok még előbbre!”
Akitételből az derül ki, hogy az apostol szerint a gyülekezet fő célja nem
valami kultikus vallásos közösségi élet ceremóniákkal, áldozatokkal, és
egyéb korabeli vallásos megnyilvánulásnak tekinthető cselekedetek tömegével.
Sokkal inkább a hétköznapi életvitel apostoli tanításnak megfelelő, magas
fokú erkölcsi és etikai normák szerinti megvalósítása. (Erre mutatnak
azok a példák, amiket Pál az „Istennek tetsző élethez” kapcsol, például „tartózkodás
a paráznaságtól” stb.) Különösen fontos a felszólítás zárása, ami
arra mutat, hogy az előbbi elvárást egyre jobban kellene megélnie a hívő embernek.
Ez pedig csak úgy lehetséges, ha azokat egyre mélyebben érti meg.
Egyre mélyebben pedig akkor értünk valamit, ha sokat foglalkozunk az értelmezésével.
Igénk alapján ilyen kérdéseket érdemes feltennünk magunknak:
– Mi számomra a keresztyénség: gyülekezeti tagság, emberi közeg, vagy
megélendő, Istentől kapott hitelvi és erkölcsi feladat?
– Teszek-e erőfeszítést ennek a feladatnak az egyre mélyebb értésére és
megvalósítására a mindennapokban?
Vagyis lényegét tekintve is keresztyén vagyok, vagy csak téves értelmezések
mentén tartom magam vagy tartanak mások annak? /KM/
NOVEMBER 21., VASÁRNAP 380
Imaáhítat: Könyörögjünk azért, hogy mennyei célunk ismerete határozza meg
gondolatainkat és tetteinket! – Fil 3,12–16

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Kategóriák

%d blogger ezt kedveli: