Szerző: andrelowoa | november 25, 2010

2010. november 25. csütörtök Katalin napja 1247.

A mai nap meditációs fogalma:
Félelmek…

A mai nap imádsága:
URam! Sok dolog kelt bennünk aggodalmat, mert nem látjuk előre a holnapot. Kérünk Téged, Világmindenség URa, plántáld szívünkbe szereteted titkát, hogy lelkünkben békesség lakozzék és csak Téged féljünk egyedül, s mindenki mást szeretni tudjunk! Ámen

Istenben bízom, nem félek, ember mit árthat nekem?!
Zsolt 56,12

Számtalan formája van a félelemnek… Az egyik ember a pókoktól fél, a másik az egértől és olyan is akad, aki a betörőktől vagy éppen attól, hogy apja, anyja, férje vagy élettársa megint részegen jön haza. Olyanok is vannak bőven, akik félelmeiket meg sem tudják megfogalmazni, szinte folyamatosan aggódnak, olykor rettegnek: a holnaptól, önmaguk vélt vagy valós alkalmatlanságától.

A mindenkori hatalom hathatós eszköze a félelemkeltés. A rómaiak ezért masíroztak a provinciákban – napokon át, szünet nélkül. A hidegháborús időkben az egyik oldalon az amerikai imperializmussal, a másikon meg a szovjet-kommunista veszéllyel fenyegetőztek, de a mai kornak is megvannak a hathatós eszközei: terror-, vagy járvány-veszély, elfogyó energia vagy világűrből érkező meteorit, s ha mindezek nem töltenék be a kívánt célt, akkor ott van a mesterségesen fenntartott munkanélküliség, az igazságtalan adópolitika, s az erőszakos filmek mindennapi dömpingjét már ne is említsük… Nincs menekvés! Így vagy úgy, de félned kell…

Aki nem ismeri Istent, az hamar áldozatául esik a félelemnek. Számos kisegyház/szekta alapozza stratégiáját a félelemre, s kétes lelkületű hivatalos és laikus szónokaik nem az evangéliumot (Isten szépségét, jóságát, szeretetét) hirdetik, hanem szinte levegővétel nélkül csak a Sátánról, a gonosz ártó szellemekről prédikálnak. Sajnos az effajta lelkület nem idegen az ún. történelmi egyházakban sem. Magam is tudok esetekről, ahol a szülők jó hírű iskolákban folyó hittanról “iratták ki” gyermekeiket, mert a hitoktatás nem szólt másról, mint a mindenütt jelenlévő ördögről… A hitre való nevelésben tényleg ez a legfontosabb, az ördöggel riogatni a felnövekvő generációt?

Az Isten szeretet, s aki Benne bízik, az nem fél. Először is azért, mert az Ő kezében van az élete! Másodszor azért, mert ha “annyi ördög is venné körül az embert, mint Wormsban a háztetőkön a cserepek” – ahogyan Lutherünk mondta -, az Istennek akkor sem kell bírkóznia ezekkel a hatalmakkal, mert Ő a Mindenség URa, minden az Ő ereje alatt létezik… Aki pedig abban hisz, hogy az Örökkévalót bármilyen, Nála kisebb hatalom képes lenne, akár csak egy pillanatra is megtorpantani, az már rég nem az Istenben hisz, hanem mesés emberi elképzelésekben… az hitében még az első naivitást (Karl Rahner) sem érte el, de gyaníthatóan a másodikra sem fog eljutni. Az ilyen ember ugyanis megrekedt az anyagvilágban – ahol félelmeit bizony meg sem tudja számolni -, mert élete nem az Isten embert-emelő szeretetében történik, hanem az emberi tudatlanságból fakadó káoszban…


Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Kategória

%d blogger ezt kedveli: