Szerző: andrelowoa | november 28, 2010

NOVEMBER 28., VASÁRNAP

A megmenekülés útja
Ámósz 5,4–9.14–15
Megmenekülésünk Isten megtalálása által adatik meg. Az Istent keresésnek
mély értelme van: ez a keresés abban áll, hogy az ember elmegy az ő
templomába, meg akarja tudni akaratát, és kutatja a szavát. A templomban
nemcsak Istennel találkozhat, hanem testvérekkel is. Kapcsolatokat ápolhatnak,
barátkozhatnak, közösséget gyakorolhatnak. Nagy szükségünk van
ezekre, de mégsem élünk a lehetőségeinkkel. Döbbenetes népünk lelki sivársága,
igénytelensége. Hol az igény a közös istenélmények iránt? Tudunk
együtt örülni és sírni? Bemerítés volt pünkösd délután, és többen a tagok közül
nem jöttek el. Honnan ez a merészség? Nem érdekel a másik? Nem érdekel
Isten működése közöttünk? Annak ellenére, hogy ilyenek vagyunk, Isten
mégis ad megtérőket, és mi nem tudunk együtt örülni? A nép azt hiszi, hogy
az isteni gondviselés feltétel nélkül, magatartásuktól függetlenül velük van.
Isten ebből a hamis biztonságérzetünkből akar felrázni minket. Ma is igaz Isten
kérdése, amit Ézs 5,4-ben fogalmazott meg: „Mit kellett volna még tennem
szőlőmmel, amit meg nem tettem?” Mi kell még, hogy Isten népe akarjon, szeressen
vele lenni? Nincs elég hálaadásra való okunk? Mit teszünk Isten parancsaival?
„Mert méreggé teszitek a törvényt, és az igazságot földre tiporjátok.” (7.
v.) Ha ezt tesszük mi is, akkor érthetőbb annak a fiatalnak a szava, amit 18.
születésnapján mondott, hogy ő többet nem jön gyülekezetbe, mert tele van
képmutatókkal. Mondjuk nagy kegyesen, hogy nem ez a lényeg, csak az,
hogy szeresd Jézust. Valami véleménye volt ezzel az emberi kijelentéssel
szemben Isten Fiának – döbbenetes, hogy ő előre válaszolt erre a kérdésre is.
„Aki befogadja parancsolataimat, és megtartja azokat, az szeret engem, aki pedig szeret
engem, azt szeretni fogja az én Atyám; én is szeretni fogom őt, és kijelentem neki
magamat.” (Jn 14,21) Ezek alapján hamis a szeretetértelmezésünk. Istent
szeretni = parancsolatait megtartani. Ha nem tesszük meg, ne csodálkozzunk,
ha „nem jelenti ki magát” nekünk Jézus Krisztus! Lehet, hogy sok szenvedéssel
Isten kijózaníthatna? József az északi országrész költői neve. Ez az
ország már nagyon sokat szenvedett, sok területet, lakót vesztett. De ez a maradék
csak akkor éli túl a szenvedéseket, ha megtér. Az akkoriak szenvedése
nem szerzett üdvösséget nekik. Egyetlen lehetőségünk van: meg kell térni. A
megtérés azt jelenti, hogy az ember meggondolja magát, megváltoztatja véleményét.
A megtérés egy döntés. Visszamegyek Atyámhoz. Imádkozzunk
gyülekezeteink megtéréséért! /MZs/


Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Kategória

%d blogger ezt kedveli: