Szerző: andrelowoa | december 4, 2010

Napi áhítat – 2010-12-04 – 1 János 2,9-11

„Aki azt mondja, hogy a világosságban van, de gyulöli a testvérét, az még mindig a sötétségben van. Aki szereti a testvérét, az a világosságban van, … aki pedig gyulöli a testvérét, az a sötétségben van, és a sötétségben jár, és nem tudja, hova megy, mert a sötétség megvakította a szemét.” 1 János 2,9-11

Milyen egyszeru megtudni magamról, hol állok Krisztus megítélése szerint. Nincs itt szó a hit mélységeirol, parancsolatok teljesítésérol, több vagy kevesebb imádságról. Ezek mind fontosak. Legfontosabb a szeretet. De még abban is könnyu hazudni magam elott is. Amiben nem lehet hazudni, tehát könnyu megállapítani az ítéletet magam felett: van-e bennem gyulölet? Pedig még ez sem olyan egyszeru. Van egy tanár barátom, aki egész életét román vidéken élte le, román gyermekeket tanított hihetetlen lelkiismeretességgel, komoly román értelmiségieket nevelt egyszeru parasztgyermekekbol. Közben állandó a félelme, hogy nem üdvözülhet, mert o gyulöli a románokat. Haragszik, ha biztatom, hogy nyugodtan beismerheti az érzéseit, amíg olyan huségesen szolgálja oket. Az érzelem felett az ember nehezen tud úrrá lenni. A magatartás számít. Aki rosszat tesz felebarátja ellen, arra vonatkozik az ige ítélete. Az is, hogy a gyulölet sötétsége megvakítja, s már nem tudja, mit cselekszik, saját magát is képes romlásba dönteni indulatában. Milyen megnyugvás kiszabadulni ebbol a sötétségbol, megbocsátani és bocsánatot nyerni, testvérként segíteni azt, akit ellenségemnek tartok, így jutni ki a szeretet világosságára!

Jó Istenem, nem tudom megítélni magamat. Én nem akarok gyulölni senki, mégis elofordul, hogy valakiknek, ha nem is teszem, de szívembol kívánnom a rosszat. A rajtam esett sérelmet könnyebb megbocsátani, de amikor a gyalázatos kizsákmányolást, a besúgást, az irigységbol fakadó rosszakaratot, népem és egyházam elleni súlyos bunöket látom, nem tudom megállni, hogy ne szoruljon ökölbe a kezem. Csendesítsd le, Uram, az indulataimat, és adj erot, hogy ha tehetek valamit a rossz legyozésére, áldozatainak védelmére, tegyem meg; én pedig ne kövessem el ugyanazokat a bunöket, nehogy én is ítéleted alá essek! Ámen.

(Varga László: Isten asztaláról)


Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Kategória

%d blogger ezt kedveli: