Szerző: andrelowoa | december 5, 2010

DECEMBER 5., VASÁRNAP– Advent 2. vasárnapja –

A szabadító kegyelem idejében vagyunk
Galaták 1,1–5
Már második vasárnapja, hogy Jézus Krisztus eljövetelének jegyében ünneplünk.
Emlékezünk első eljövetelére, és várjuk újbóli megjelenését. E két eljövetel
közötti időszak a kegyelem ideje. Erről ír Pál apostol is mai igénkben.
Először apostolságát bizonyítja, mert némelyek kétségbe vonták. Úgy mutatkozik
be, mint aki nem emberek által kapta elhívását, hanem Jézus Krisztus
által és az Atya Isten által, aki feltámasztotta Jézust a halottak közül. Valóban
csodálatos volt az ő elhívatása. Isten az induló keresztyénség legádázabb ellenségét
választotta ki, hogy rajta mutassa meg átformáló hatalmát. Ahit üldözőjéből
egyik legnagyobb hirdetője lett. A gőgös farizeusból Jézus Krisztus alázatos
szolgája. Körlevelet ír Galácia gyülekezeteinek, de nem csupán a maga nevében,
hanem a vele levő atyafiak nevében is. Noha apostol, kész az együttmunkálkodásra,
mások véleményének meghallgatására, és a velük való egyeztetés után
küldi el a körlevelet. Napjaink „apostolai” megfellebbezhetetlen igazságokat
mondanak ki, mint akik egyedül vannak az igazság birtokában. Követőiktől
azt várják, hogy bólogassanak kijelentéseikre. Ha valakik megkérdőjelezik hitelességüket,
alázatos bizonyságtétel helyett ítéletet hallanak.
Pál kegyelmet hirdet: „Kegyelem néktek és békesség Istentől, a mi Atyánktól és a mi
Urunk Jézus Krisztustól” (3. v.). Erre van a legnagyobb szükségünk, hogy kegyelmet
kapjunk Istentől, és annak a békessége töltsön be bennünket, „aki önmagát adta
bűneinkért, hogy kiszabadítson minket a jelenlegi gonosz világból” (4. v.). Sok gonosz
dologról tudunk Pál apostol idejéből is, de sajnos a helyzet ma sem jobb. Sokat fejlődött
a világ ismeretekben, technikai vívmányokban, de erkölcsileg nem lett
jobb. Amai ember is megváltásra szorult bűnös. Ma sem könnyebb hívő életet élni,
de csodálatos tény, hogy még a kegyelem idejében vagyunk. Még van bűnből
való szabadulás Jézus Krisztus bűnbocsátó kegyelme által.
Két dologra biztat bennünket e csodálatos tény. Először is, hogy fogadjuk
el a szabadító kegyelmet. Ha már elfogadtuk, ne felejtsük el, hogy „övé a dicsőség
örökkön-örökké”! Ne magunknak tulajdonítsuk az érdemet ezért, hanem
neki! Másodszor pedig arra biztat bennünket a szabadító kegyelem jelenléte,
hogy minél több embertársunkhoz juttassuk el ezt a jó hírt, hogy ők is megszabadulhassanak
e gonosz világtól. Test szerint még itt élünk, de szabadok
lehetünk arra, hogy más normák szerint éljünk.
Szabadságban élsz? Kiknek tudnál bizonyságot tenni erről a szabadságról?
/NZ/
DECEMBER 5., VASÁRNAP 396
Imaáhítat: Imádkozzunk azért, hogy úrvacsorai alkalmaink is erősítsék bennünk
a Krisztus-várás bizonyosságát! – 1Kor 11,26


Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Kategória

%d blogger ezt kedveli: