Szerző: andrelowoa | december 10, 2010

2010. december 10. péntek Judit, Loretta 1257.

A mai nap meditációs fogalma:
Talentumaink..

A mai nap imádsága:
URam! Add, hogy amit kaptam Tőled, azokkat bölcsen forgatva mások javát is szolgáljam! Ámen

Óvj meg a hiábavaló és hazug beszédtől! Se szegénységet, se gazdagságot ne adj nekem! Adj annyi eledelt, amennyi szükséges, hogy jóllakva meg ne tagadjalak, és ne mondjam: Kicsoda az ÚR?
Péld 30,8-9a

Amikor az emberfia fiatal, s az egzisztenciaépítését még el sem kezdte, gondtalanságában szívesen álmodozik a gazdagságról… Aki pedig megette mér kenyere javát, s szociális köreinek nagy részét már eredményesen megfutotta/teljesítette – házépítés, gyereknevelés, beleértve kitaníttatásukat is -, szívesen álmodozik saját ifjúságáról, sőt, ha tehetné egzisztenciájának komoly részét feláldozná csak azért, hogy újra fiatal lehessen. Ha pedig valakinek fiatalon ölébe hull a gazdagság – többnyire hiábavaló életet él. Aki nem veszi tudomásul, hogy minden, ami itt ezen a Földön megkapható, megszerezhető és élvezhető, az csak bizony ideiglenesen birtokolható – alaposan becsapja önmagát.

Érdekes megfigyelni, hogy a tényleg szegénységben élőknél – ahol a nincstelenség lustasággal, nemtörődömséggel párosul – igen gyakori a hiábavaló beszéd. De azt is meg lehet figyelni, hogy azok a gazdagok, akik nem eszükkel és szorgalmukkal, hanem hitványságukat kamatoztatva szerezték gazdagságukat, szintén meghatározó a hiábavaló és hazug beszéd. Mivel ez emberi természetünkből, bűnre való hajlamunkból fakad, ezért találkozhatunk az ókori bölcsességirodalom eme gyöngyszem-igazságával: “Óvj meg URam a hiábavaló beszédtől, s a nagy szegénységtől, s a nagy gazdagságtól!” Aki azonban az építő beszédre – mely az egyént erősíti, s a közösséget gyarapítja -, mint Isten ajándékára tekint, annak viszonya a tárgyakhoz, a múlandóhoz is egészen más: az a kevésen és a sokon is hűséges tud maradni.

A gazdag emberek jelentős része nem tud mit kezdeni a gazdagságával, s elherdálja vagyonát. Kevesek kiváltsága az, hogy felismerjék: a gazdagság, a jólét kötelez. Széchényi írja: “”Egy kis pénz, s jószándék csuda nagy dolgokat vihet végbe!” Ugyanígy a nagy pénzek és gonosz akarat nagy katasztrófákhoz vezet… lásd jelen válságunkat, vagy az értelmetlen pusztító háborúkat, melyek emésztik a pénzt, a vagyont.

Mindent, amit kaptunk a JóIstentől, azaz a talentumaink – akár anyagiak, akár szellemiek – arra valók, hogy forgassuk azokat, haszna legyen belőle mindenkinek. (Érdemes megjegyezni a talentum eredetét! A sumér-babiloni eredetű tálentumot Kr. e. 3000 körül kezdték el használni, eredetileg egy köbláb víznek a tömegét jelentette. A babiloni talentum 43,65 kg volt. Ezzel megegyezett a tűroszi, a szíriai és a zsidó tálentum értéke. Egy tálentum pénzben kifejezve 6000 zsoldoskatona egynapi bérével volt egyenértékű… tehát komoly értéket képviselt.) Az anyagi és szellemi gazdagság tehát lehetőséget jelent, hogy segítségükkel az egységet munkáljuk. Ha mégsem azok szolgálatában állnak, akkor hiábavalóak, mert Isten semmit nem önmagáért adott, minden adományába belekódolta az azokon túlmutató jelét, hogy Ő mindannyiunkat szeret…


Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Kategória

%d blogger ezt kedveli: