Szerző: andrelowoa | december 15, 2010

2010. december 15. szerda Valér 1260.

A mai nap meditációs fogalma:
Mennyország…

A mai nap imádsága:
URam! Add, hogy el ne játsszam kegyelmedet! Adj nekem látó szemeket, dolgos kezeket, s kitartást életem akaratod szerinti vezetésében! Csitítsd el bennem az elégedetlenséget, s nevelj arra, hogy ne ítélkezzem könnyelműen mások felett, hiszen Te vagy mindenek URa, Megtartója és Bírája! Ámen

Jézus erre ezt mondta nekik (a farizeusoknak): “Bizony, mondom néktek: a vámszedők és a parázna nők megelőznek titeket az Isten országában.”
Mt 21,31b

Könnyen ítélkezünk, s olykor magunk is megtapasztaljuk, előítéletünk alaptalan volt. Mit tegyünk? Ilyen kultúrában nőttünk fel, erre neveltek minket, ilyen ez a mi “civilizált” világunk! Reflexből különbnek tartjuk magunkat a koszos ruhában kolduló hajléktalannál, s könnyen elhisszük a öltönyös “úri-emberek” szép ígéreteit: politikában, banki ügyleteknél, kereskedőknél… Jól tudjuk, hogy persze van megbízhatatlan politikus, zsebünket kifosztó, uzsorakamatos bankár és hazugságot reklámozó kereskedő, de úgy gondoljuk, azok a rettenetes dolgok csak másokkal történhetnek meg – velünk nem. Hogyan is lenne ez lehetséges, amikor olyan kedves, ápolt külsejű és segítőkész emberrel állunk szemben?

“Nem a ruha teszi az embert” – mégis a külső alapján ítélünk. Aztán egyszercsak keserűen megtapasztaljuk – mert egyszer minden kiderül, semmi nincs rejtve a Nap alatt -, hogy nem a társadalom perifériájára szorult foltos ruhában járó embertársunktól kell félnünk, hanem az öltönyben járó, lakkcipős gazemberektől! Nem azok jelentenek veszélyt a társadalomra, akik hátrányos helyzetűek, munkanélküliek, hanem azok, akik intézményesítették(!) a munkanélküliséget, pedig annyi a tennivaló a világban! Mennyi utat, járdát kellene még építeni, mennyi felújításra váró ház árválkodik szerte csak a mi kicsiny országunkban!!! Persze, ha olyan a “rendszer”, hogy nem lehet munkához jutni, aki meg becsülettel dolgozik, az sem tud tisztességgel megélni belőle… akkor el kellene gondolkodni azon “Cui prodest?”, “Kinek is áll ez az érdekében?” A közösségnek vagy az egyénnek?

Jézus nem a jólét, s nem a szerény élet ellen prédikált, hanem az igazságtalanság ellen! Nevén nevezte a bűnöket, s elmondta mi az igazság: “Az igazság az, hogy nem hisztek nekem!” – mondta. S tényleg, “Ki hitt az Ő szavának?” – Bizony csak kevesek… Kevesen ismerték fel, hogy nem a vagyon, a jólét tart meg, hanem az Isten kegyelme. Kevesen tanulták meg, hogy az élet értelme nem a birtoklásban, hanem a szeretetben van elrejtve! Kevesen értették meg, hogy a Teremtő ÚRIsten azért ajándékozta nekünk az életünket, azért adott nekünk önállóságot, a jó és a rossz megkülönböztetésének a lehetőségét, mert valamit mindenkire rábízott, azaz mindannyiunknak küldetésünk van itt a Földön, melynek hűséges betöltésén múlik minden: földi boldogságunk és mennyei jutalmunk is…


Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Kategória

%d blogger ezt kedveli: